Így pörgetné a béremelést a szakszervezet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adókedvezmények járnának az infláció feletti béremelésre a kereskedelmi szakszervezet javaslata szerint.


Javaslatokat tett a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) a kormánynak arra, hogyan lehetne ellensúlyozni a kereskedelmi szektor megnövekedett adóterheinek a foglalkoztatásra és bérekre gyakorolt kedvezőtlen hatását – közölte a szakszervezet pénteken.

A KDFSZ közleménye szerint plusz teherként érintik a szektorban működő vállalatokat a kereskedelmi különadók, továbbá az a törvénymódosítás, amely alapján az egymás utáni két évben veszteséges kereskedelmi nagyvállalatoknak be kellene szüntetni tevékenységüket. 

Az első javaslatban az szerepel, hogy le lehessen vonni az inflációt meghaladó béremelés tömegét az élelmiszerlánc felügyeleti díjból, amennyiben a fizikai dolgozók átlagos állományi létszáma nem csökken, ugyanakkor a számukra kifizetett alapbértömeg az inflációs rátát meghaladó mértékben emelkedik.

A KDFSZ javasolja továbbá, hogy a veszteséges működés szankcionálása során ne számítson be a veszteség kalkulációba az a költségtöbblet, amely a fizikai dolgozók alapbérének az inflációt meghaladó mértékű emeléséből keletkezik.

A szakszervezet azt is előterjesztette a kormánynak, hogy azok a vállalatok, amelyek a nyereség egy részét nyereségrészesedés formájában a dolgozók jövedelmének emelésére fordítják, kapjanak adókedvezményt  az így kiosztott nyereséghányadra. 

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói

mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

A fizikai dolgozók bruttó átlagbére a szakszervezet tájékoztatása szerint a kereskedelemben  121 500 forint volt 2013-ban, amelynek a nettó összege 79 600 forint. Ez a nettó bér nyolcezer forinttal marad el a létminimum 2013-as összegétől. A szabad vasárnap – szakszervezet által egyébként támogatott – bevezetése után, egy átlagos dolgozót a vasárnapi pótlék elvesztése miatt átlagosan havi 5500 forint  veszteség érhet, amely tovább súlyosbítja a megélhetési körülményeket – írja a KDFSZ.

A szakszervezet tavaly decemberben levélben küldte meg javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de arra még nem kaptak választ.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).