Így védheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme az együttműködési kötelezettség speciális formája. Ez alapján a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – jogszabályi engedély hiányában – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Jogos gazdasági érdek alatt minden érdeket érteni kell, ami a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenységgel kapcsolatos. A törvény azonban csak a munkáltató jogos érdekeit védi, ezért a jogellenes működéssel kapcsolatban nem áll fenn a munkavállalói kötelezettség. Például, nem szankcionálható, ha a munkáltatónál ellenőrzést végző valamely hatóság tanúként meghallgatja a munkavállalót, majd a szabálytalanságokat beismerő vallomásra alapozva szab ki később bírságot. Nincs ugyanis olyan kötelezettsége a munkavállalónak, hogy a munkáltatót jogsértő működésében támogassa. Ugyanakkor jogos érdek esetén már a veszélyeztetés is tiltott, tehát nem csak a konkrét sérelem okozása.A szabálytalan munkavégzés is megvalósíthatja a jogos gazdasági érdek veszélyeztetését, például, ha a munkavállaló gondatlanságból selejtet gyárt. Ha a munkavállaló magatartása kárt is okoz, úgy a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan terheli. A munkaviszony megszűnését követően pedig a törvény lehetőséget ad arra, hogy a kötelezettséget a felek kétoldalú megállapodással fenntartsák (versenytilalmi megállapodás). A versenytilalmi megállapodás legfeljebb a munkaviszony megszűnésétől számított két évre szólhat, és csak ellenérték fejében köthető ki.
| Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása |
|
2014. december 16.
Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
Ízelító a tematikából:
Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban
Bővebb információ és jelentkezés >>
|
Gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon sérti-e a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, ha a munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban szerez érdekeltséget, ám a konkurens tevékenységet ténylegesen nem gyakorolják.
Egy konkrét esetben (BH2008/342.) a vezérigazgató munkavállaló olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, amely a cégjegyzék szerint a munkáltatóval azonos tevékenységet is folytatott. Erre tekintettel a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A munkavállaló védekezése szerint viszont nem alapozza meg a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség jelentős mértékű megsértését önmagában az, hogy a két cég tevékenységi köre között átfedés van. A munkavállaló kiemelte ugyanis, hogy cége a szóban forgó tevékenységet ténylegesen nem gyakorolta.
A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy mind a jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma, mind az ezen alapuló versenytilalmi megállapodás sérelme megállapítható önmagában a cégjegyzék szerinti tevékenységi körök átfedése alapján. Nincs perdöntő jelentősége, hogy a konkurens tevékenységeket ténylegesen folytatják-e. A munkavállaló e kötelezettségszegése pedig alapos oka lehet a rendkívüli felmondásnak.
Egy másik esetben szintén jogszerű volt a munkáltató rendkívüli felmondása, miközben a jogos gazdasági érdeket veszélyeztető magatartás itt sem eredményezett tényleges kárt (BH2008/98.). A tényállás szerint a munkavállaló gyártásvezető munkakörben dolgozott a munkáltatónál. Egy személyes meghallgatás alkalmával elismerte, hogy mintegy másfél éve az általa alapított betéti társaságon keresztül a munkáltató által is gyártott termékeket szállít a munkáltató egyik megrendelőjének. Miután a munkavállaló elismerte a fennálló üzleti kapcsolatot, a munkáltató nyomban rendkívüli felmondással élt. Az indokolás a vevővel folytatott üzleti tevékenységre és ennek elhallgatására, a munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére hivatkozott.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy önmagában a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése megvalósítja a munkavállaló lényeges kötelezettsége megsértését, tehát nem szükséges konkrét kár bekövetkezését bizonyítani. Az adott esetben a munkáltató jogos gazdasági érdekének veszélyeztetése egyértelműen megvalósult azzal, hogy a munkavállaló bizalmi jellegű munkakörében a megszerzett információkat felhasználva a munkáltató ügyfelének szállított azonos terméket. A munkavállaló súlyosan kifogásolható tisztességtelen magatartásával indokolt rendkívüli felmondást így a munkáltató megalapozottan alkalmazta.
