Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az emberek nagy része valószínűleg üdvözli, ha otthonról dolgozhat, pedig fontos tény, hogy nem mindenkinek való ez a munkavégzési forma. Leginkább alkattól, életszakasztól függ, ideális-e, ha otthonról dolgozhatunk. Van, akinek ez előny, mások viszont jobban érzik magukat egy kellemes hangulatú irodában, kellemes emberek között.
Az otthoni munkavégzés előnyei és hátrányai
Az otthoni munkavégzés mint munkaforma igen nagy szabadságot, autonómiát biztosít az egyénnek: maga oszthatja be idejét és határozhatja meg a feladatok sorrendjét. Számonkérés csak a határidők betartásával, valamint a megfelelő színvonallal kapcsolatban van. Senki nem szól bele, mikor érkezik, mikor távozik, mikor kezdi a munkát, és mikor fejezi be.
Az otthoni munkavégzés révén elkerülhetővé válik a munkába járással, az utazással kapcsolatos stressz. Nem utolsó szempont az sem, hogy az utazáshoz kötődő költségek is minimalizálhatók, ha a dolgozónak nem kell nap mint nap egy távoli munkahelyre bejárnia. Ha a dolgozó jól osztja be az idejét, ezt az időtartamot feladatvégzéssel, vagy – a hatékonyság növelése szempontjából szintén lényeges – pihenéssel, sportolással tudja tölteni.
Azáltal, hogy az otthoni munkavégzés révén az egyén időbeosztása szabadabbá és rugalmasabbá válik, könnyebben megvalósítható a munka összehangolása a magánéleti teendőkkel. Az otthoni munkavégzés sok szempontból tudja növelni a hatékonyságot, ezek közül további kiemelendő szempont, hogy az egyedül otthon munkát végző dolgozó figyelmét nem vonják el a kollégák, vagy az olyan folyamatok, történések, amelyek az ő tevékenységét valójában nem érintik, de például egy nyitott terű irodában, ahol nincs lehetőség elvonulni, közvetetten mégis befolyásolják.
Az otthoni munkavégzés az előnyök mellett számos buktatót is rejthet magában, ezek csak nagyfokú tudatossággal és fokozott önismerettel küszöbölhetők ki és kerülhetők el. Az otthoni munkavégzés egyik legfőbb jellemzője – amit ennek ellenére sokan elfelejtenek mérlegelni –, hogy jellemzően magányosan történik.
Az otthoni munkavégzést leginkább azok élvezik, akik kevés külső megerősítéssel is képesek megfelelő szinten tartani hatékonyságukat és önbizalmukat. Akik nehezen tudják beosztani saját idejüket, és szükségük van irányításra annak érdekében, hogy tudjanak priorizálni és megfelelő időbeosztással élni, azoknak az otthoni munkavégzés nem ideális, és akár megterhelő is lehet.
További potenciális probléma az otthoni munkavégzéssel, hogy a munka és a magánélet határai elmosódhatnak, és egyre nehezebbé válhat a munkára és a családra szánt idő szétválasztása. Ahhoz, hogy ezzel a problémával az egyén meg tudjon küzdeni, erősen strukturált, belső kontrollos személyiségre van szükség, aki képes kizárni a külső zavaró tényezőket, beosztani az idejét, és nem hagyja eltéríteni magát az általa meghatározott tennivalóktól. Aki erre nem képes, mindig azt fogja megélni, hogy vagy a munka árasztja el azt a teret és időt, amit valójában a családjára szeretne szánni, vagy fordítva. Egyik sem jó, és mindkettő erőteljes frusztrációt okozhat.
Azoknak, akik inkább extravertáltak, azaz szeretnek társaságban, emberek között lenni és igénylik a munkatársi kapcsolatokat, a munkatársakkal történő egyeztetés lehetőségét, nagy valószínűséggel inkább probléma az otthoni munkavégzés, mint előny. A távmunka nagy veszélye az izoláció, azaz az elszigetelődés úgy a társas kapcsolatoktól, mint a fontos információktól. Fontos tehát, hogy még azok is, akiknek lehetőségük van otthonról dolgozni, időnként járjanak be a munkahelyre, járjanak emberek közé.
Az otthoni munkavégzés egyfajta életstílus is. Egészen más a hétköznapok struktúrája, amikor az egyén otthonról dolgozik, hiszen ilyenkor a munkába járás révén „eleve adott” struktúra nem része az egyén életének.
Az otthonról dolgozó életének kevéssé, vagy egyáltalán nem része a munkahelyi közösség. Nincs, vagy csak kevéssé van szükségük alkalmazkodásra legyen szó akár pszichológiai, akár fizikai szempontokról. Az otthonról dolgozó egyén úgy tudja alakítani munkakörnyezetét, ahogy számára ideális: maga választhatja meg, melyik helyiségben dolgozik, milyen irodai felszerelést és hogyan használ a munkavégzéshez. A fűtést, a világítást, a zajhatásokat igényei szerint tudja alakítani; akkor dolgozik, amikor jól esik neki, bármikor tud szünetet tartani, vagy beiktatni egy kis testedzést, étkezést, egyén elfoglaltságot. Napi rutinját maga alakítja.
Van, amikor ideálisabb az iroda…
Minden előny ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy van, akinek nem való az otthoni munkavégzés. Ez összefügghet az egyén személyes jellemzőivel, de azzal is, hogy a feltételek és a körülmények nem teszik lehetővé, hogy az egyén otthonról dolgozzon. Nem minden otthon alkalmas ugyanis munkavégzésre.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
Az, hogy az otthoni munkavégzés autonómiára és döntések szabad meghozatalára ad lehetőséget, óriási előny lehet, de egyúttal felelősség és teher is. Vannak, akik kifejezetten élvezik azt, hogy a munkahely által diktált feltételrendszer egyfajta keretet nyújt számukra, amihez igazodni és alkalmazkodni tudnak.
A munkahely által megfogalmazott elvárásrendszer egyfajta biztonsági faktorként funkcionálhat, hiszen ha a munkáltató megmondja, mi az elvárás, mi mikor jó vagy nem megfelelő, azzal segíti a dolgozó egyént. Nem neki kell kitalálni saját értékelési és motivációs rendszerét, hanem egy eleve adott rendszerbe kerül bele, amihez igazodni tud.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a munkatársak a társas közeget is biztosítják az egyén életében. Fontos szempont lehet, hogy van kivel egyeztetni, megbeszélni a történéseket, előzetesen, például egy-egy döntés meghozatala előtt kikérni a másik véleményét, vagy utólag közösen levonni a következtetéseket.
Ez van, akinek jó, van, akinek kifejezetten szüksége van erre, és tény, hogy a társak visszajelzése önmagában egy motiváló tényező lehet a munkavégzés során. A munkatársak egyrészt referenciaként, másrészt társként is funkcionálnak a munkahelyen. Az ő működésük nyújt egyfajta keretet az egyén számára, amihez igazodni tud, nem beszélve arról, hogy kellemes élményekhez, tapasztalatokhoz juthat a társas támasz révén.
A munkáltató szempontjai
Az otthoni munkavégzés a munkáltató szempontjából is lehet előnyös, de ez esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni a kockázatokat. A munkáltató szempontjából leglényegesebb szempont talán a költségek megtakarításának lehetősége azáltal, hogy a dolgozó otthonról végzi munkáját. Így nem kell fizetni irodai költségeket, kevesebbe kerül az infrastruktúra, meg lehet spórolni az utazás költségeit is.
Ugyanakkor rendszeres találkozás hiányában a munkáltató és a munkavállaló kapcsolata átminősülhet. Ez a munkáltató szempontjából a bizalmi kérdéseket érinti leginkább. A legtöbb munkáltató ugyanis még mindig akkor nyugodt igazán, ha nap mint nap látja és ellenőrizheti, mit csinál a dolgozó, hogy halad a munkájával.
| Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek |
|---|
|
Ízelítő a tematikából:
Időpont: 2014. szeptember 18. |
Ha erre nincs lehetősége, bizalmatlanná válhat, és kérdései merülhetnek fel azzal kapcsolatban, mit is csinál a dolgozó munkaidőben. A fizikailag távolról dolgozó munkavállaló ellenőrzése jóval körülményesebb, illetve csak korlátozott lehet, így a munkáltatónak is el kell fogadni, hogy bíznia kell beosztottjában, ha a harmonikus együttműködés a cél.
Az otthoni körülmények a munkavállaló számára nagyobb nyugalmat biztosítanak, hiszen az otthonról végzett munka feltételei összességében lazábbak, mint a hagyományos munkaviszonyé. Így ezek az emberek elégedettebbek, stresszmentesebben élik mindennapjaikat, és ez a munkáltatónak is kedvező. Ezek a dolgozók betegállományban is kevesebbet töltenek, növelve ezzel az alkalmazás költséghatékonyságát.
Fontos tény azonban a munkáltató szempontjából, hogy segíteni kell a dolgozót abban, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételek az otthoni környezetben is meglegyenek. Az otthonról dolgozó alkalmazottnak ugyanis ugyanúgy el kell tudni érni a belső irodai hálózatot, a közös meghajtókat, mintha helyileg az irodában lenne.
Otthonról is dolgozzunk jól!
Az otthoni munkavégzés számtalan előnyét csak akkor lehet jól érvényesíteni, ha a dolgozó a saját hatékonyságára is figyelmet fordít. Ennek érdekében az otthoni munka kereteit is meg kell teremteni, rendszer és rendszeresség hiányában ugyanis nem lehet otthonról hatékonyan dolgozni.
Az elsődleges szempont a környezeti feltételek megteremtése a munkához: legyen a munkának helye. Az otthont nem szabad elárasztani a munkavégzéshez kapcsolódó eszközökkel, dokumentumokkal. Ha nem is egy szoba, de legalább egy asztal legyen, ami kifejezetten a munkavégzéshez van fenntartva. Legyen egy olyan hely, ahova leülve dolgozni kezdünk és ahonnan felállva befejezettnek nyilváníthatjuk a munkát.
Az otthoni munkavégzés nagy előnye a rugalmasság és a szabadság, mégis kell egy időrend, amihez az otthon dolgozó igazodik. Jó, ha ez hozzávetőlegesen állandó időpont, amihez hozzá lehet szokni.
Nem mellékes az sem, miben dolgozunk. Persze nem arról van szó, hogy öltönyben, kiskosztümben kellene otthon dolgozni, de azért talán a pizsama vagy a kinyúlt melegítő sem a legmegfelelőbb. Az öltözködéssel is egyfajta ritmust adunk a napnak, ráadásul az öltözékünk a hangulatunkat is befolyásolja, érdemes megadni a módját.
Nem mellékes szempont az sem, hogy a hatékonyságot prezentálni is kell a munkáltató felé. Mivel a munkáltató és a munkavállaló ritkán találkozik, a munkáltató akkor tud nyugodt lenni, ha rendszeresen friss információkat kap arra vonatkozóan mivel hol tart a dolgozó. És a bizalom a dolgozó felé azzal biztosítható hosszú távon, hogy az otthonról dolgozó munkavállaló elérhető és mindig felkészült mindazzal kapcsolatban, amit aktuálisan elvárnak tőle, amit számon kérhetnek.
