Itt a munkahelyteremtő bértámogatás Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében újabb, ezúttal a munkahelyteremtést elősegítő bértámogatási programot indított. Ennek fő célja, hogy segítse a munkaerőfelvételt azon munkaadóknál, amelyek a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása miatt kénytelenek voltak munkavállalókat elbocsátani az utóbbi hónapokban.

A korábbi bértámogatási lehetőségtől eltérően a munkahelyteremtő bértámogatás esetén nem született újabb jogszabály, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelenő Hirdetmény alapján van lehetőség a bértámogatás igénybevételére. A hirdetmény értelmében a munkaadók a járási/fővárosi kerületi hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak a továbbiakban.

A munkahelyteremtő bértámogatás időtartama, mértéke

A munkahelyteremtő bértámogatás 6 hónapra szól, majd ezt követő további 3 hónapos, támogatás nélküli foglalkoztatást vár el a munkáltatóktól a szabályozás. Így a programban részt vevő munkavállalóknak 9 hónapig lesz biztosított a foglalkoztatása.

A támogatott időszak alatt a munkaadó a munkavállaló bruttó bérének és a szociális hozzájárulási adó 100 százaléknak visszatérítésére jogosult, legfeljebb 200 ezer forintos összeghatárig. További kedvezmény, hogy a támogatás igénybevételével egyidejűleg az egyes munkavállalók foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre (pl. szocho kedvezmény) való jogosultságok is érvényesíthetőek. A halmozódás eredményeképpen azonban a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bérköltségek 100 százalékát a munkavállaló foglalkoztatásának bármely időszakában.

A munkahelyteremtő bértámogatás de minimis támogatásnak minősül, így csak azok jogosultak rá, akik egyébként nincsenek kizárva a de minimis támogatási körből (pl. mezőgazdasági szektor). Emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy a de minimis támogatásnak minősülő támogatások összege három évi átlagban nem haladhatja meg a 200 ezer eurót (kereskedelmi árufuvarozás esetén a 100 ezer eurót).

Létszámbővítési kötelezettség

Fontos kitétel, hogy az álláskereső foglalkoztatásának a munkavállalói létszám nettó növekedését kell eredményeznie a munkáltatónál a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva. Ezen időszak esetén nem kell figyelembe venni azt a létszámcsökkentést, amely a veszélyhelyzet kihirdetése (2020. március 11.) és a támogatás feltételeit tartalmazó hirdetmény közzététele (2020. május 18.) között történt meg.

Lehetőség van akár ugyanazon munkavállalók visszavételére is, akiket az adott társaság a veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzettel összefüggésben elbocsátani kényszerült, feltéve, hogy azok regisztrált álláskeresők.

A munkaadókra vonatkozó további feltételek

A már korábban bevezetett bértámogatási lehetőségekhez képest az új programban való részvétel nagyobb adminisztrációs teherrel jár, hiszen a munkáltatóknak – a fentebb már említett tovább-foglalkoztatási-, és létszámbővítési kötelezettség mellett – számos feltételnek kell megfelelniük.

Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • a kérelmet és a szükséges további dokumentumokat elektronikus formában kell beküldeni az illetékes hivatal felé;
  • a kérelemhez csatolni szükséges a NAV által kiadott köztartozásmentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokiratot (ha a munkáltató szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor erre nincs szükség);
  • a munkáltató nem állhat jogerős végzéssel elrendelt, felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás, vagy egyéb – a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt;
  • a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a megjelölt határidőn belül a támogatás alapjául szolgáló hatósági szerződést a járási (fővárosi kerületi) hivatallal megköti;
  • nyilatkozni kell többek között az átlátható szervezeti státuszról;
  • a foglalkoztatónak meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének;
  • „de minimis” támogatásra vonatkozó bevallási kötelezettség keletkezik;
  • a munkaadó köteles nyilvántartást vezetni a munkaerő forgalomról és a változás okairól;
  • meghatározott változások tekintetében (pl. bankszámlaszám, tulajdonosváltás),a munkálatónak tájékoztatási kötelezettsége keletkezik,
  • az adott havi támogatási igényről elszámolólapot kell küldeni az adott hónapot követő hó 12-éig, amelyhez csatolni kell az alátámasztó bizonylatokat is (pl. bérjegyzék, bérlista, munkabér és járulék fizetését igazoló bizonylatok, jelenléti ív, stb.);

A munkahelyteremtő bértámogatáshoz kapcsolódó korlátozások

Fontos kitétel, hogy a támogatás nem vehető igénybe munkaerőkölcsönzés esetére és nincs lehetőség arra, hogy a támogatással érintett munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben, vagy munkáltatónál foglalkoztassák.

Csak arra a személyre vehető igénybe a támogatás, akire azt megkérték, azaz bármilyen ok miatti kiesés esetén a kieső személy pótlására nincs lehetőség. A támogatott munkavállaló munkaszerződése nem módosítható a munkavállaló hátrányára.

A szabályozás nem teszi lehetővé a munkáltatóknak, hogy párhuzamosan több bértámogatási programban is részt vegyenek! Ennek megfelelően a munkahelymegőrzési támogatásban, illetve a csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban részesülő társaságok nem vehetik igénybe a munkahelyteremtési bértámogatást.

Ugyanakkor a munkáltatóknak szükséges figyelembe venniük, hogy a kormány előreláthatólag május 26-án fogja benyújtani az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, melyben kéri a rendkívüli jogrend megszüntetését. Ennek következtében a csökkentett munkaidős bértámogatási lehetőség nagy valószínűség szerint már csak korlátozott ideig lesz elérhető: a kérelmeket utoljára a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül lehet benyújtani.

A Hirdetmény szövegezése pár ponton (pl. nettó létszámnövekedés számítása, támogatási intenzitás) nem egyértelmű, további értelmezésre szorul, így véleményünk szerint várható a szabályok jövőbeni pontosítása. Mindazonáltal a kilábaló, már munkaerőfelvételt tervező társaságoknak érdemes minél hamarabb élniük az újonnan megnyílt bértámogatási lehetőséggel, hiszen a támogatás 2020. május 18-tól a Hirdetmény visszavonásáig vehető igénybe.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM partnere, adóüzletég-vezetője. Az RSM az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.