Jár-e kedvezmény külön költöző gyermek után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szülő 17 éves leány gyermeke 2014. június 4-én elköltözött a barátja szüleihez. Az anya próbálta gyermekét visszahívni, de a körülmények miatt, mely szerint,  a lánya gyermeket vár, a próbálkozása nem vezetett eredményre, ezért hozzájárult, hogy elköltözzön. A szülő kérdése az, hogy 2014. július 1-étől jár-e részére a gyermeke után továbbra is a családi pótlék, illetve ha nem, akkor ki kaphatja a lánya után az ellátást? A gyermek tanulmányait 2014. május 2-ától magántanulóként folytatja.


Válasz:

A Cstv. 8. § (1) a) pontja értelmében iskoláztatási támogatásra jogosult a

  • a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyeztek, a saját háztartásában nevelt gyermek után,
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Családjogi konferencia

Ellentmondásos területek, három aspektusból vizsgálva – a családjogász, az ügyvéd és a bíró szemével.

Témák:

Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás az új Ptk. Negyedik Könyvében

Szülői felügyeleti jog szabályozása, gyakorlásának elvei; gyermek elhelyezése harmadik személynél; kapcsolattartás szabályozása a 2013. évi V. törvény Családjogi Könyvében

Házassági vagyonjogi rendszer

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara, 1055 Budapest Szalay U. 7.

Bővebb információ és jelentkezés >>

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy:

  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő személy,
  • aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válás miatt szűnt meg,
  • aki a vér szerinti szülővel, az örökbe fogadó szülővel, a szülővel együtt élő házastárssal, azzal a személlyel, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal a személlyel, akihez a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nem él egy háztartásban, vagy
  • ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.

Fenti jogszabályok alapján 2014. július hó 1. napjától az anyának nem jár a külön háztartásban élő gyermeke után a családi pótlék. Az ellátás a továbbiakban a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy részére folyósítható.

Válaszadó: Kosztkó András. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.