Napi munkaidő meghatározása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fogászati tevékenységet végző cégben 1 fő asszisztenst alkalmaznak, órabérben,
heti 6 órában, változó munkanapokon. Napi munkaidő meghatározásánál jó-e úgy, hogy a heti 6 órát osztjuk 5 munkanappal ez napi 1,2 óra lesz, az felszorozva a havi munkanapok, illetve a fizetett ünnepek számával és az órabérrel és ez lesz ha összes munkaidő? Ha túllépte a havi munkaidejét, pótlék jár neki?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 88. § (1) bekezdés értelmében napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott

• a) teljes napi munkaidő vagy
• b) részmunkaidő.

Az Mt. 92. § (1) bekezdése szerint a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Az (5) bekezdés alapján a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).

Az Mt. 93. § (1) bekezdés értelmében a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

A (2) bekezdés kimondja, hogy a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Havi munkaidőkeret esetén: (munkanapok+pihenőnapok)*1,2*órabér. A naptári évben ledolgozandó munkaidő nem hosszabbodik meg a „fizetett ünnepeken” nem foglalkoztatható alkalmazottakéhoz képest.

Az Mt. 136. § (1) bekezdés értelmében alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.
A (2) bekezdés szerint az alapbért időbérben kell megállapítani.

A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Az Mt. 139. § (1) bekezdése szerint a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

A (2) bekezdés alapján a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.

A (3) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől eltérően –

• a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
• b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.

Havi alapbér esetén a bérpótlék alapjául szolgáló, egy órára járó alapbér meghatározása során nem az általános munkarend alapul vételével kiszámított egy órára járó munkabért kell alapul venni, hanem a munkabért összegét osztani kell: rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.

Munkajogi kiskönyvtár csomag
A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.   Bővebb információk és megrendelés itt.

Azaz napi 1,2 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a havi alapbér összegét osztani kell [174/(8/1,2)] 18 órával.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

---