Jár-e munkabér az állásidő idejére?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az állásidő az az idő, amelyben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud részére munkát adni, akkor erre az időre jár-e a munkavállaló részére munkabére? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa, dr. Karika Márton válaszol a leggyakoribb kérdésekre.
Melyek lehetnek olyan esetek, amikor a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének?
A munkáltatónál több okból is előállhat ilyen helyzet. Például ilyen lehet, ha a munkáltató nem megfelelően szervezi meg a munkavégzést, így abban az esetben, ha egy adott napra több munkavállalót oszt be munkavégzésre, mint az adott napon ténylegesen elvégzendő munkához szükség lenne. Emellett előfordulhat, hogy a munkavégzéshez használt anyag, gép, felszerelés, berendezés hiányosságából vagy hibájából eredően nem tud a munkáltató munkát adni a munkavállaló részére, így abban az esetben, ha például valamilyen alapanyag nem érkezik meg időben a munkáltatóhoz, tehát a munkáltató beszállítója késik a teljesítéssel, a munkavégzéshez használt valamely gép, felszerelés, berendezés meghibásodik és a munkáltató a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítani kényszerül.
Megilleti–e munkavállalót ilyen esetben a munkabére? Vagy arra tekintettel, hogy a munkáltató nem végzett gazdasági tevékenységet, a munkáltató megtagadhatja az ezen időszakra járó bér kifizetését?
A munkavállalót főszabály szerint az állásidő tartamára alapbére, illetve ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, akkor az alapbérén felül bérpótlék is megilleti.
Fontos kiemelni azonban, hogy a munkáltatót munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség abban az esetben terheli, ha a működési körében felmerült okból nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, így ha a munkáltató olyan okból nem tud a munkavállaló részére munkát adni, amelyet a munkáltató megfelelő gondosság tanúsítása mellett elháríthatott volna, erre azonban nem került sor, a munkavállalót alapbére és adott esetben az alapbéren felüli bérpótlék is megilleti. A munkáltatóknak célszerű erre figyelemmel is fokozott gondossággal ügyelni a munka megfelelő megszervezésére (a munkavállalókat a jogszabályi keretek között a munkáltató gazdasági érdekeit a leghatékonyabban szolgáló módon munkavégzésre beosztani), illetve a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítására (a beszállítókkal olyan szerződéseket kötni, amelyek a beszállító kötelezettségeit pontosan meghatározzák és az egyes kötelezettségek teljesítésére határidőt szabnak, illetve a határidő elmulasztása esetére megfelelő jogkövetkezményeket írnak elő).
Milyen esetekben mentesülhet a munkáltató az alapbér és bérpótlék fizetési kötelezettség alól?
Amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső okból nem tud a munkavállalónak munkát adni, akkor a munkavállalót nem illeti meg a korábban említett díjazás. Elháríthatatlan külső ok azonban csak olyan ok lehet, amire a munkáltatónak sem közvetlen, sem közvetett ráhatása nincs. Ide sorolandók az ún. vis maior körébe tartozó események, tehát bizonyos természeti csapások (például a földrengés, az árvíz, a tűzvész, a szélvihar), illetve ide tartozik a háború, forradalom is. Megjegyezzük e körben, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat szerint nem egyértelmű annak a megítélése, hogy a munkáltatóval szemben szervezett sztrájk elháríthatatlan külső oknak minősül-e. A többségi álláspont szerint nem, de van olyan vélemény is, amely szerint sztrájk esetén a munkáltató sikerrel hivatkozhat elháríthatatlan külső okra, és így mentesülhet az alapbér, illetve a bérpótlék fizetése alól.
A munkáltatónak lehetősége van-e egy munkanap kezdetén azt mondani a munkavállalónak, hogy sajnos az alapanyag nem érkezett meg, így a munkaidő-beosztást úgy módosítja, hogy aznapra nem oszt be senkit, hanem későbbi alkalmakkor dolgoztatja le a kiesett időtartamot?
A jogszabály alapján főszabály, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban köteles közölni a munkavállalóval, amelynek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó, illetve a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.
A munkáltatónak tehát legalább négy nappal korábban van lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását módosítsa, így ha például e négy napos határidő alatt derül ki, hogy a munkavégzéshez szükséges alapanyag nem fog megérkezni határidőben, abban az esetben a munkáltatót munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség terheli, hiszen a beszállító késedelme nem minősül olyan oknak, amelyet a munkáltató megfelelő gondosság tanúsítása és intézkedések megtétele esetén ne tudott volna elhárítani.
A munkáltatót rendes és rendkívüli munkaidőre is terheli-e állásidő esetén munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség?
Igen, figyelemmel arra, hogy foglalkoztatási kötelezettségének a munkáltató rendkívüli munkaidő elrendelése esetén is köteles eleget tenni.
