Járulékfizetés több egyidejű jogviszonynál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábbi cikkünkben csak a nettó jövedelem és a járulékok összege alakulásának bemutatása volt a cél, hiszen a havonta befizetendő közteher – a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt – növekedett. Most viszont példákon keresztül nézzük meg azt, hogy több egyidejű jogviszony milyen hatással lehet a fizetési kötelezettségünkre!


1.példa

Marika főfoglalkozású egyéni vállalkozó. 2013-tól a KATÁT választotta, melynek alapján havi 50.000 forint tételes adót fizetett, mint főállású kisadózó. Marika ezen kívül még több helyen vállalt takarítást részmunkaidős munkaviszonyban. Ezeknél a cégeknél az időarányos munkabére alapján befizették a közterheket. A részmunkaidős munkaviszonyok együttesen elérik a heti 36 órát. 2013-ban Marika mindegyik jogviszonyában (egyéni vállalkozóként is) biztosítottnak minősült.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2014. évtől hatályba lépett egyik módosítása szerint, nem tekinthető főállású kisadózónak az a magánszemély, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani (lásd 1.§. 8. pont).

Ez a változás 2014-től Marika számára azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozásában nem minősül főállású kisadózónak és már csak havi 25.000 forint tételes adót kell fizetnie januártól. A változás-bejelentő nyomtatványon ezt az adóhatósággal is közölni kell. Marika részmunkaidős munkaviszonyaiban, a továbbiakban is úgy kell kezelni a közterhek megállapítását, mint eddig.

A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

2.példa

Ilona és János egy betéti társaság bel- és kültagja. Társasági szerződésükben rendelkeztek arról, hogy mind a cég ügyvezetését, mind pedig a tevékenység végzését (személyes közreműködés) a beltag munkaviszonyban látja el. Munkaideje heti 40 óra. A kültag semmilyen feladatot nem lát el a betéti társaságban.

A munkaszerződés mellékletét képező munkaköri leírásban szintén megfogalmazásra került, hogy Ilona végzi a tevékenységet és az ügyvezetés mindennapi feladatait is. Bruttó munkabére 320.000 forint havonta.

Ez a legegyszerűbb és egyben a legjobb megoldás. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve és a munkabérre vonatkozó adózási-, járulék-elszámolási szabályok vonatkoznak. A bérezésnél a minimálbért (havi 101.500 Ft), illetve középfokú végzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimumot (havi 118.000 Ft) kell figyelembe venni. (De mégsem kell a 150 százalék után egészségbiztosítási járulékokat fizetni ebben a konstrukcióban.)

Oda kell figyelni azonban arra, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos többlet-adminisztrációs feladatok (például: munkaidő nyilvántartása, szabadság nyilvántartása, stb.) is elvégzésre kerüljenek!

3.példa

Réka egy korlátolt felelősségű társaság egyik tulajdonosa. Munkaviszony keretében személyesen közreműködik a cégben. Heti munkaideje 38 óra. Emellett ő a cég bejegyzett képviselője, ügyvezetője. Ebből a szempontból társas vállalkozónak minősül.

A gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselő tagjai lehetnek főfoglalkozású, többes jogviszonyos (másodfoglalkozású) és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók. Példánk szerint Réka, mint ügyvezető, többes jogviszonyos társas vállalkozó.

Többes jogviszonyosnak akkor nevezzük a társas vállalkozót, ha e jogviszonyával egyidejűleg közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy egyidejűleg rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. Ez a munkaviszony létrejöhet más foglalkoztatónál, de lehet akár a tag saját társaságánál is, ha például a kft tevékenységében történő személyes közreműködést munkaviszonyban látja el, és a heti munkaideje eléri a 36 órát. A példabeli Rékánál is erről van szó.

A többes jogviszonynak azért van jelentősége, mert a munkaviszony mellett ellátott társas vállalkozói ügyvezető tevékenység alapján csak akkor kell a közterheket megfizetni, ha a magánszemély jövedelmet kap. Itt nem érvényesül a minimum járulékfizetési kötelezettség, hiába van szó társas vállalkozóról. Ez a szociális hozzájárulási adóra is vonatkozik.

4.példa

Csaba főállású KATÁS egyéni vállalkozó, melynek alapján biztosítottnak minősül és havi 50.000 forint tételes adót fizet. Emellett két gazdasági társaságban tulajdonos. Az egyik kft-nél napi 4 órás munkaviszonyban ügyvezetői tevékenységet végez munkaszerződéssel. Munkabére alapján befizetik az adókat és a járulékokat. A másik Kft-ben megbízási szerződéssel, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető. Ebben a jogviszonyban a minimum járulékokat be kell fizetni. Ez a 2013. évi állapot, amikor Csaba három helyen is biztosított volt és mindhárom helyen fizette a közterheket.

Sem a kisadózókról szóló törvény, sem pedig a Tbj. nem mondja ki egyértelműen, hogy a KATÁSOK-ra nem vonatkozik a Tbj. Például a többes jogviszony.

2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia

A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit.

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.

  • 10:10-12:15  Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása

2014. május 15.

  • 10:00-10:40 Másodlagos piac
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Marina Port Hotel

Bővebb információk és jelentkezés itt

Az állami adóhatóság a KATÁ-ról kiadott információs füzetében így fogalmaz: „Abban az esetben, ha egy kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, nem alkalmazhatók a Tbj.-nek a „többes jogviszonyban” álló társas vállalkozókra, egyéni vállalkozókra vonatkozó 31. § (5) és (6) bekezdései.

A kisadózóként bejelentett személyek biztosítotti jogállásáról ugyanis a Katv. rendelkezik, a kisadózó vállalkozások és a kisadózók – e minőségükben – nem tartoznak a Tbj. hatálya alá. A Tbj. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján arra a Tbj. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra vagy társas vállalkozóra, aki ezzel egyidejűleg kisadózónak is minősül, a Tbj. „többes jogviszonyú” vállalkozókra vonatkozó szabályait lehetne alkalmazni.”

Ehhez kénytelenek vagyunk alkalmazkodni, de vajon mi az oka annak, hogy a Tbj.-be nem írják bele e tiltó rendelkezést? Közvetett módon szabályozunk, hátha kitalálja az adózó is, akinek nem kell könyvelő?

2014-től a helyzet annyiban változott, hogy módosították a Katások-ról szóló törvényt, és már nem minősül főállású kisadózónak, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. E bonyolult mondat alapján Csaba 2014-től már nem főállású kisadózó, így havonta 25.000 forint tételes adót kell fizetnie. A két kft-ben a jogviszonya és a járulékai változatlanok a 2013. évihez képest.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.