Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Januártól átlagosan 10-12 százalékos béremelést kapnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó állami vállalatok dolgozói a tavaly tavasszal megkötött hároméves bérmegállapodás alapján – mondta Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Hangsúlyozta, az emelés több mint 107 ezer munkavállalót érint ebben az évben.
Az államtitkár felidézte, a bérmegállapodás értelmében három év alatt, 2017-2018-2019-ben összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a nagyobbrészt közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatoknál.
Az érintett 251 vállalatból tavaly 79 kapott támogatást a béremelés végrehajtásához, idén pedig 71, ami mutatja, hogy az állami vállalatok gazdasági helyzete is javult – emelte ki Fónagy János. Hozzátette: a kormány erre a célra mintegy 110 milliárd forintos keretet hagyott jóvá, ebből 2017-re 40, erre az évre pedig 46 milliárdot.
Az államtitkár hangsúlyozta, a magyar gazdaság jól teljesít, ez lehetővé tette a béremeléshez szükséges források biztosítását.
Fónagy János példaként említette: a Magyar Postánál egy kézbesítő átlagos fizetése 2010-ben 129 ezer forint volt, idén januártól 226 ezer forint. A Volán-társaságoknál a buszsofőrök 2010-ben átlagosan havi 176 ezer forintot kerestek, ebben az évben 310 ezer forintot. A MÁV-csoportnál az átlagbér 2010-ben 223 ezer forint volt, idén megközelíti a 340 ezer forintot – ismertette.
Az államtitkár kiemelte, a kormány célja a bérfeszültségek mérséklése, a bérfelzárkóztatás, illetve az állami vállalatok versenyképességének javítása volt. A tavalyi béremelések hatására érezhetően lassult a fluktuáció – közölte.
A megemelt béreket az állami vállalatoknál dolgozók először február-március-áprilisban kapják meg, az emelés minden esetben január 1-jétől hatályos.
Az éves emelés mértéke társaságonként eltérő – jelezte az államtitkár, hozzátéve azt is, hogy az egyes vállalatokra jutó támogatás belső felosztása a társaságok hatáskörébe került, a munkavállalók és a munkaadók megállapodásától függ.
Fónagy János emlékeztetett, a hároméves bérmegállapodásban a kormány vállalta a támogatás biztosítását, a munkaadók a megfelelő differenciálást, a munkavállalók pedig azt, hogy a három év alatt újabb bérigénnyel nem lépnek fel.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
