Jövőre is jár bérpótlék a szociális dolgozóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bérpótlékot és a bérkiegészítést a szociális életpálya bevezetéséig biztosítják a területen dolgozóknak.


Jövőre is megkapják a bérpótlékot és a bérkiegészítést a szociális területen dolgozók a kormány csütörtöki döntése értelmében – jelentette be a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Czibere Károly elmondta, jövőre az ágazatban dolgozók bérpótlékára és bérkiegészítésére összesen 28 milliárd forintot biztosítanak; ez 8 milliárddal több, mint az idén, amikor júliustól bevezették a bérkiegészítést.

Közölte, a bérpótlékot és a bérkiegészítést – a közalkalmazotti bértáblán felül – a szociális életpálya bevezetéséig biztosítják a területen dolgozóknak; az életpálya bevezetésére legkorábban 2017 elején vagy közepén lehet számítani.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az összeget nemcsak az állami, hanem az önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézményekben dolgozóknak is meg kell kapniuk, mert azt 100 százalékban a központi költségvetésből biztosítják. Jelezte: ez ugyan eddig is így volt, mégis sok fenntartó nem hívta le az állami többletforrást a munkatársainak.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

„Ez nem egy kegy, nem egy adomány, ez a bérük, ezért megdolgoztak, ezért a fenntartó nem teheti meg, hogy visszatartja, vagy nem igényli le ez a bérkiegészítést” – szögezte le az államtitkár.

A csütörtöki döntésre utalva azt hangoztatta, a kormányzat fontos célkitűzése, hogy a szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti területen dolgozó mintegy 93 ezer ember áldozatos munkáját ne csak „elviekben” ismerjék el, hanem anyagilag is.

Czibere Károly emlékeztetett arra, hogy a kormány 2014 óta nyújt bérpótlékot valamennyi a területen dolgozó embernek. Hozzátette: ezen felül 2015. július 1-jével bevezették a bérkiegészítést a 63 ezer „legfelkészültebb”, a leghosszabb ideje a területen dolgozó, magasabb végzettségű szakember számára. Ez pedig szavai szerint azt jelenti, hogy a szociális területen dolgozók 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban összesen bruttó 60 milliárd forinttal többet kapnak a közalkalmazotti bértáblán felül.

Az államtitkár a példák között említette, hogy egy egyetemi végzettségű, 25 éve a területen dolgozó munkatárs számára a pótlék és a kiegészítés összesen 26 százalékos emelést jelent.

A szociális életpálya bevezetésének időpontjára vonatkozó kérdésekre azt mondta: haladéktalanul fel kell gyorsítani az ezt előkészítő bizottságok munkáját, hogy az ütemtervről szóló javaslatukat 2016 közepére a kormány elé tudják terjeszteni. Jelezte: a munkacsoportokat decemberre hívják össze.

Kérdésre válaszolva Czibere Károly arról is beszélt, az életpálya bevezetése a mostani tervek szerint további béremelést jelent majd a szociális területen dolgozók számára.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.