Jövőre is jár bérpótlék a szociális dolgozóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bérpótlékot és a bérkiegészítést a szociális életpálya bevezetéséig biztosítják a területen dolgozóknak.


Jövőre is megkapják a bérpótlékot és a bérkiegészítést a szociális területen dolgozók a kormány csütörtöki döntése értelmében – jelentette be a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Czibere Károly elmondta, jövőre az ágazatban dolgozók bérpótlékára és bérkiegészítésére összesen 28 milliárd forintot biztosítanak; ez 8 milliárddal több, mint az idén, amikor júliustól bevezették a bérkiegészítést.

Közölte, a bérpótlékot és a bérkiegészítést – a közalkalmazotti bértáblán felül – a szociális életpálya bevezetéséig biztosítják a területen dolgozóknak; az életpálya bevezetésére legkorábban 2017 elején vagy közepén lehet számítani.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az összeget nemcsak az állami, hanem az önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézményekben dolgozóknak is meg kell kapniuk, mert azt 100 százalékban a központi költségvetésből biztosítják. Jelezte: ez ugyan eddig is így volt, mégis sok fenntartó nem hívta le az állami többletforrást a munkatársainak.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

„Ez nem egy kegy, nem egy adomány, ez a bérük, ezért megdolgoztak, ezért a fenntartó nem teheti meg, hogy visszatartja, vagy nem igényli le ez a bérkiegészítést” – szögezte le az államtitkár.

A csütörtöki döntésre utalva azt hangoztatta, a kormányzat fontos célkitűzése, hogy a szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti területen dolgozó mintegy 93 ezer ember áldozatos munkáját ne csak „elviekben” ismerjék el, hanem anyagilag is.

Czibere Károly emlékeztetett arra, hogy a kormány 2014 óta nyújt bérpótlékot valamennyi a területen dolgozó embernek. Hozzátette: ezen felül 2015. július 1-jével bevezették a bérkiegészítést a 63 ezer „legfelkészültebb”, a leghosszabb ideje a területen dolgozó, magasabb végzettségű szakember számára. Ez pedig szavai szerint azt jelenti, hogy a szociális területen dolgozók 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban összesen bruttó 60 milliárd forinttal többet kapnak a közalkalmazotti bértáblán felül.

Az államtitkár a példák között említette, hogy egy egyetemi végzettségű, 25 éve a területen dolgozó munkatárs számára a pótlék és a kiegészítés összesen 26 százalékos emelést jelent.

A szociális életpálya bevezetésének időpontjára vonatkozó kérdésekre azt mondta: haladéktalanul fel kell gyorsítani az ezt előkészítő bizottságok munkáját, hogy az ütemtervről szóló javaslatukat 2016 közepére a kormány elé tudják terjeszteni. Jelezte: a munkacsoportokat decemberre hívják össze.

Kérdésre válaszolva Czibere Károly arról is beszélt, az életpálya bevezetése a mostani tervek szerint további béremelést jelent majd a szociális területen dolgozók számára.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.