Kapcsolattartással élénkítené az álláspiacot az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapvetően tájékoztatási és jogi eszközökkel segítené az Európai Bizottság a munkavállalók, álláskeresők szabad mozgását az Európai Unión belül – derül ki a testület irányelv-tervezetéből. A bizottság adatai szerint  121 400 magyar munkavállaló dolgozik hivatalosan más EU-tagországban.


Ha a jogszabálytervezetet az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is elfogadja, akkor a tagállamoknak olyan kapcsolattartó pontokat kell majd kialakítaniuk, amelyek tanácsadással, információval és segítségnyújtással állnak a külföldi, uniós, migráns munkavállalók rendelkezésére. Emellett az irányelvjavaslat szerint megfelelő jogorvoslati lehetőséget is biztosítani kell majd az uniós bevándorlóknak, és az érdekképviseleti szervek mozgástere is bővülne, a szakszervezetek is több jogi lehetőséget kapnának arra, hogy fellépjenek a diszkrimináció ellen.

„A munkavállalók szabad áramlása alapvető jog, és nem alku tárgya” – jelentette ki Andor László foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos az irányelvjavaslat ismertetésekor. A magyar biztos szerint a munkaerő-áramlással mindenki jól jár. A politikus annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy nem igaz az a sokszor hangoztatott ellenérv, amely szerint a bevándorlók elvennék a munkát a fogadó ország munkavállalóitól. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem veszik el másoktól a munkát, hanem olyan területeken helyezkednek el, ahol amúgy munkaerőhiány van, nem helyettesítik, hanem kiegészítik a fogadó ország munkavállalóit – hangsúlyozta Andor.

A bizottság azért állt elő az irányelvjavaslattal, mert úgy ítéli meg, hogy a munkaerő-áramlás egyik jelentős akadálya az, hogy a munkaadók nem ismerik az uniós jogot, függetlenül attól, hogy a tagállamok átültették-e azt saját belső jogrendjükbe, ez pedig sok esetben hátrányos megkülönböztetéshez vezet.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

A bizottság közleménye azt is ismerteti, hogy jelenleg az uniós munkaerő mintegy 3 százaléka, 9,5 millió ember él és dolgozik másik tagállamban, 1,2 millióan pedig más tagállamban dolgoznak, mint ahol élnek. A magyar állampolgárok közül mintegy 121 400 munkavállaló, a magyarországi foglalkoztatottak nagyjából 3,1 százaléka dolgozik az unió többi országában, Magyarországon pedig körülbelül 17 200 külföldi EU-állampolgár talált munkát.

Az irányelvjavaslat ismertetésekor újságírók annak a levélnek a kapcsán is kérdéseket tettek fel Andor Lászlónak, amelyet az Egyesült Királyság, Ausztria, Németország és Hollandia belügyminiszterei írtak, és amelyben a tárcavezetők azt kérik, hogy szankcionálhassák azokat, akik visszaélnek a szabad mozgás lehetőségével, akik nem azért utaznak egy másik tagállamba, hogy ott dolgozzanak, hanem, hogy kihasználják annak szociális ellátórendszerét. A négy miniszter úgy véli, egyes országoknak és önkormányzatoknak komoly terhet jelentenek az ilyen visszaélések. Andor László szerint ugyanakkor a bizottság semmilyen konkrét adatot nem kapott, amely alátámasztaná azt, hogy ez valóban ilyen jelentőségű problémát jelentene. A biztos külön kitért arra, hogy például a Romániából és Bulgáriából más uniós államokban indulók kétharmada Spanyolországban és Olaszországban próbált szerencsét, ezért az északi államok aggodalmait nem árt „óvatosan kezelni”.

(Forrás: MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.