Kérdés: adómentes munkáltatói támogatás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kaphat-e a család minden tagja lakáscélú munkáltatói támogatást ugyanarra a lakásra?
Kérdés:
Adhat-e adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást ugyanarra a lakásvásárlásra a kft a férjnek (A), a feleségnek (B) , a fiuknak (X) és a lányuknak (Z) egyidejűleg 5 M-5 M Ft összegben, azaz 4*5= összesen 20 M Ft összegben az alábbi feltételek esetén?
1) A kft. 2 tagja, a férj és a feleség, illetve a fiuk, 8 órás munkaviszonyban áll a kft-vel, lányuk egy másik cégnél 40 órás munkaviszonyban áll és a kft. a „főállású munkaviszony mellett” havi 4 órás munkaviszonyban alkalmazza.
2) Egyikük sem kapott több munkáltatótól egymást követően 5 év alatt 5 M Ft-nál több támogatást.
3) A felhasználás lakáscélú: új lakás vásárlás, vételár: 32 M Ft, ennek 30%-a 9,6 M Ft. Mind a négy személy kap 5 M Ft támogatást, összesen 20 M Ft-ot.
4) A lakás 85,4 nm, a lakóhelyiségek alapterülete négyzetméterben: nappali: 27, szoba 1.: 10, szoba 2.:13, szoba 3.:7, ez összesen 50nm, egyéb: előtér, konyha, wc, fürdő összesen 35,4 nm. A méltányolható lakásigény szerint: 3 lakószoba.
5) Az együtt költöző családtagok: az adómentességhez feltétel, hogy az igénylő beköltözzön a lakásba? Megfelel-e az adómentesség feltételeinek, ha a szülők nem költöznek az új lakásba, csak a két gyermekük: így az együtt költöző családtagok a fiuk és a lányuk.
6) A méltányolható lakásigény mértéke az együtt költöző családtagok száma alapján: 1-2 fő maximum 3 lakószoba. Az új lakás 3 lakószobás, így mind a négy személy esetén megfelelnek a szobaszámnak.
7) A szülők tulajdonában van már egy másik lakás, a gyerekek tulajdonában nincs. Az új lakás tulajdonosai között mind a négyen szerepelnének, így az új lakás minden esetben saját lakásnak minősül.
8) A támogatást a kft. bankon keresztül adja, a bank 5-5 M Ft-ot utal a négy személy számlájára.
Válasz:
Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklete és az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (NGM rendelet) tartalmazza.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7 pontja értelmében adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá.
1.-3. Az adómentesség egyik feltétele, hogy a támogatást a munkáltató a munkavállalójának adja. Tehát a juttatásban részesülhet a munkavállaló függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik. Azaz mind „A” és „B” szülők, és „X” és „Z” gyermekeik a közös munkáltatójuktól kaphatnak támogatást, ha a folyósítást évét megelőző négy évben ilyen támogatást 5 millió forint összegben nem kaptak. Ha egyáltalán nem kaptak ilyen támogatást a megelőző négy évben, akkor most kaphatnak mindannyian 5 millió forint támogatást (lakás vételára: 32 millió forint, ennek 30 százaléka 9,6 millió forint, fejenként kaphatnak 5 millió forintot, az négyüknek 20 millió forint), Az NGM rendelet 7. § Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.
4.-6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
- a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően,
- egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba.
E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
– együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.
Ha a szülők is tulajdonosak a lakásban, akkor nekik nem kell a lakásba beköltözniük, mert a gyerekek beköltöznek, mint közeli hozzátartozók. A gyerekek külön-külön tulajdonosok, és egy személy esetében a méltányolható lakásigény három szoba, azaz külön-külön egyedül is megfelelnek a méltányolható lakásigény feltételének. Ebből adódóan mind a négyen megfelelnek a méltányolható lakásigény kritériumának.
7. Sem az Szja tv. sem pedig az NGM rendelet nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, miszerint a támogatásban részesülő munkavállaló nem rendelkezhet másik ingatlannal. Ezért a juttatás során nem kell vizsgálni azt a feltétet, hogy a kedvezményben részesülő magánszemélynek van-e bármilyen tulajdoni arányban ingatlana. Tehát, ha mind a négyen tulajdonosok lesznek a lakásban, akkor a lakás mindenkinek sajátnak minősül, és nem kizáró ok a támogatás igénybe vételének az, hogy a szülőknek már van lakásuk.
8. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján kell utalnia a lakáscélú támogatást.
Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
