Kérdés: családi adókedvezmény munkavállalónak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érvényesíthető-e az adóbevallásban a családi adóalap kedvezmény visszamenőlegesen?


Kérdés:

A munkavállaló 2014. novemberében már a magyar állampolgársága birtokában Ukrajnából települt át Magyarországra. Abban a hónapban már munkaviszonyt is létesített. A munkavállalónak van egy kiskorú gyermeke, aki 2015. júliusában jött át hozzá Magyarországra és akire tekintettel Magyarországon csak 2016. januárjában igényelte meg a családi pótlékot, amelyet visszamenőleg 2015. 11 .hótól kapott meg. 

Kérdésem, hogy a családi adóalap kedvezményt mikortól érvényesítheti? Munkáltatóként 2016. február hónaptól kezdve vesszük figyelembe, de most érvényesíthetjük-e a családi kedvezményt 2015. évre részben (esetleg a teljes évre) a munkavállaló munkáltatói adóbevallásában?  

Válasz:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1/A. § (3) bekezdés értelmében a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti adókötelezettség alá eső összes jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százalékát, feltéve, hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre azon másik államban, amelyben az adóévben megszerzett (3) bekezdés szerinti jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult.

Amiről biztosan szó lesz:

  • A munkavállalók személyes adatainak védelme a nemzetközi jogi normák és az európai uniós jog keretében
  • Az adatvédelmi szabályozás fejlődése a magyar munkajogban
  • A munkavállaló ellenőrzésével összefüggő

Időpont: 2016.06.02.
Előadó: dr. Arany-Tóth Mariann
Helyszín: Hotel Hungária City Center (Budapest VII. ker., Rákóczi út 90.)
 

Beadványában hivatkozott hölgy 2015. év teljes egészében Magyarországon dolgozott, így feltehető, hogy az összes jövedelméből a magyarországi eléri a 75 százalékot. A második fontos feltétel, hogy Ukrajnában nem vett igénybe azonos vagy hasonló kedvezményt. 

Az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdés pedig harmadik feltételként nevesíti, hogy e törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait – figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Tehát, ha Cst. szerint a gyermek jogosult családi pótlékra 2015. teljes évében, akkor függetlenül attól, hogy azt folyósították (illetve mikortól) 2015 évben 12 hónapra érvényesíthető a családi adókedvezmény.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.