Kérdés: járulékfizetés kiküldetés alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hol kell megfizetnie a járulékokat a magyar munkavállaló külföldi kiküldetése alatt?


Kérdés:

Ügyfelünk egy németországi telephellyel rendelkező magyarországi Kft., amely belföldi lakóhellyel rendelkező munkavállalókat alkalmaz kizárólag Németországban történő (183 napot meghaladóan) villanyszerelési munkavégzésre. Munkaszerződései alapján munkavégzés helyének Németország, munkabérként pedig fix összegű Ft-ban megállapított bér, valamint EUR-ban megállapított – szerződésekben változó megnevezéssel (költségtérítés, órabér) szerepeltetett – jövedelem került meghatározásra. A munkavállalók Magyarországon biztosítottak (rendelkeznek A1-es igazolással). 

A munkavállalók havi jövedelme két országban került számfejtésre: 

  • a Kft. a magyar Ft-ban megállapított havi fix bérből Magyarországon hatályos törvények szerinti járulékokat számfejtette és meg is fizette (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulékok, szociális hozzájárulási adó),
  • EUR-ban meghatározott órabér alapján számított havi jövedelemből Németországban csak a Németországban hatályos törvények szerinti jövedelemadó került levonásra.

Társadalombiztosítás járulékok és szociális hozzájárulási adó kérdéskörben:

A biztosítási kötelezettség kérdése tekintetében jól értelmezzük-e, hogy amennyiben adott magánszemély egy munkáltató javára végez munkát más tagállamban, és a lakóhelye szerinti tagállamban végzett tevékenysége nem jelentős, a biztosítási kötelezettség a munkáltató székhelye szerinti államban áll fenn. Biztosítás tekintetében így a munkavállalók esetünkben is a magyar szabályok alá tartoznak, a számukra kifizetett jövedelem egészére(attól függetlenül, hogy melyik ország szabályai szerint került adóztatásra) a magyar jogszabályok vonatkoznak. Egyéb járulékokat (Nyugdbizt., Egbizt., munkaerőp.j. és Szochó) tekintve köteles a Kft. járulékot fizetni szintén a munkavállaló teljes jövedelme után (Ft-ban megállapított fix havibér és EUR-ban megállapított órabér után).

Válasz:

A járulékokat a kiküldetés alatt abban az országban kell megfizetni, ahonnan kiküldték, azaz Magyarországon. Ennek alapja az a Közösségi Rendelet, amely kimondja, hogy amennyiben az egyik tagállam területén munkavállalót alkalmazó munkáltató a munkavállalót másik tagállam, jelent esetben Németország területére küldi ki abból a célból, hogy ott nevében munkát végezzen, akkor a munkavállaló továbbra is a küldő állam, azaz Magyarország társadalombiztosítási szabályai szerint lesz biztosított, feltéve, hogy a munkavégzés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.

 

10 százalék nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja elsődlegesen a személyi jövedelemadó szerint összevont adóalapba tartozó-önálló és nem önálló tevékenységből származó – az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. Összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában, a munkaszerződésben meghatározott alapbér lehet, azonban a Kft. esetében a kérdésben leírtak alapján fix összegű bér kifizetés történik.

A szociális hozzájárulási adó alapja külföldi kiküldetés esetén az alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

A foglalkoztató Kft. a megállapított tárgyhavi járulékokat, valamint a szociális hozzájárulási adót a ’08-as jelű havi adó- és járulékbevallásban a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg a magyar adóhatósághoz.

Az előző kérdésben adott válasz alapján a Németországban adóztatható, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket, az összevont adóalap számítása során nem kell figyelembe venni. A Kft. Németországban rendelkezik adóügyi illetőséggel (telephely útján), illetve teljesül azon feltétel, miszerint a munkavállalók 183 napot meghaladóan tartózkodnak Németországban, és a bért (juttatást) a munkaadó Kft. németországi telephelye viseli, így a munkavállalóknak is ott kell fizetniük a helyben szerzett jövedelme után a személyi jövedelemadót.

A Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján a munkaszerződésben meghatározott alapbér, továbbá ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, akkor a szerződésben meghatározott díj havi összege lesz a járulékalapot képező jövedelem, Ez azt jelenti, hogy az EUR—ban meghatározott órabér alapján számított havi jövedelem után a Magyarországi járulékkötelezettség áll fenn, függetlenül attól, hogy ezen juttatás után az szja kötelezettség Németországban keletkezik.

Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.