Változik a munkába járás költségtérítése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május 1-jétől módosulnak a munkavállalók számára fizetendő, munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítések szabályai – hívja fel a figyelmet az RSM DTM Hungary.
A Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredően a munkáltató kötelezettsége meghatározott formában és mértékben megtéríteni munkavállaló munkába járásával kapcsolatban felmerült kiadásokat.
A munkába járás és a heti hazautazás költségtérítésének részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet írja elő, amiben konkrét változás nem lesz. A módosítás a személyi jövedelemadó törvény 25. §-ában jelenik meg, mint munkába járáshoz kapcsolódó, jövedelemnek nem minősülő, vagyis adómentes költségtérítés mértéke.
A munkába járással kapcsolatos költségtérítés változatlan szabályai
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül
- egyrészt a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás,
- másrészt a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
A napi munkába járás a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás, a hazautazás pedig a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86 %-át mind a napi munkába járásnál, mind a hazautazásnál. Azonban a hazautazás esetén felső korlát került meghatározásra, ennek mértéke 2016-ban legfeljebb havi 35 200 Ft. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.
A munkáltató a kormányrendelet szerinti napi munkába járás és hazautazás költségtérítését a munkában töltött napokra és a hazautazásokra számítva a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével számított értékben is biztosíthatja, illetve a kormányrendeletben meghatározott esetekben, utazási költségtérítés formájában köteles a munkavállaló utazási költségeihez hozzájárulni.
A kormányrendelet szerint az alábbi esetekben jár kötelezően a munkavállaló részére az utazási költségtérítés a bérlet ill. jegy elszámolása helyett:
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, (akkor is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja);
d) a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
A munkába járás utazási költségtérítése a közigazgatási határon belüli napi munkába járás és hazautazás esetén is kötelező a munkáltató számára, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, ebben az esetben természetesen kizárólag a kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása lehetséges adómentesen.
A kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása a kormányrendeletben fel nem sorolt esetekben a munkáltató számára nem kötelező, de ha a munkáltató a munkavállaló részére a költségtérítést biztosítja, és az utazás megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járásnak vagy hazautazásnak, akkor az előírt mértékű utazási költségtérítés adómentesnek minősül.
Jelenlegi szabályok szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja mega) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).
A 2017. évi változás indokoltsága
A 2017-es adócsomagban több, a munkaerő mobilitását ösztönző, a munkába járás terheit csökkentő kedvezmény van, melyek közül kiemelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése. A munkáltató 2017. január 1-től a mostani kilométerenkénti 9 forint helyett kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak a kilométer-távolság alapján. A 9 forintos érték 2005. július 1-től volt hatályban, így épp ideje volt a korrekciónak. Ez a munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedés akár több százezer embert érinthet.
Kiket érint munkába járás költségtérítésének növelése?
A munkába járás költségtérítésének 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re történő emelése miatt magasabb adómentességi határ érinti mindazokat, akik a 39/2010 (II.26.) kormányrendelet által meghatározott esetekben kötelezően kapják az utazási költségtérítést a kilométer-távolság alapján, de azokat is akiknek a munkáltatója önként biztosítja ilyen módon az utazási költségtérítést, azzal a feltétellel, hogy munkába járás egyébként megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járás fogalmának.
Milyen távolságra számolható el a magasabb költségtérítés
Az adómentesen adható költségtérítés összegének növekedésével még inkább előtérbe kerül az a fontos tényező, hogy mennyi kilométer távolságot számolhatnak el a munkáltatók munkába járás címén.A személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell meghatározni a térítés mértékét, amit jövőre 15 Ft/km összegben lehet elszámolni.
Az elszámolás bizonylatolásához a munkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállaló nyilatkozatával. A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
2015. augusztus 1. óta az óvodás, bölcsődés gyermeket nevelő szülők esetében nemcsak a közigazgatási határon kívüli munkába járáskor jár a költségtérítés a kilométer-távolság alapján, hanem a munkáltató akkor is adhat ilyen költségtérítést, ha a lakóhely és a munkahely azonos településen van, és tömegközlekedéssel is megvalósítható lenne a munkába járás. Azonban az elszámolás módja ebben az esetben sem más. Így az óvodás, bölcsődés gyermekkel rendelkező szülők esetén is a lakás és munkahely távolsága az elszámolás alapja.
A költségtérítés 67%-os növelése remélhetőleg hatékonyan segíti elő – más intézkedésekkel együtt – a munkaerő mobilitását, és nagyobb eséllyel helyezkednek el a munkavállalók akár a lakóhelyüktől távolabb eső településéken is, vállalva ezzel a hosszabb utazásokat is nagyobb adómentes költségtérítés mellett.
A Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredően a munkáltató kötelezettsége meghatározott formában és mértékben megtéríteni munkavállaló munkába járásával kapcsolatban felmerült kiadásokat.
A munkába járás és a heti hazautazás költségtérítésének részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet írja elő, amiben konkrét változás nem lesz. A módosítás a személyi jövedelemadó törvény 25. §-ában jelenik meg, mint munkába járáshoz kapcsolódó, jövedelemnek nem minősülő, vagyis adómentes költségtérítés mértéke.
A munkába járással kapcsolatos költségtérítés változatlan szabályai
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül
- egyrészt a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás,
- másrészt a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
A napi munkába járás a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás, a hazautazás pedig a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86 %-át mind a napi munkába járásnál, mind a hazautazásnál. Azonban a hazautazás esetén felső korlát került meghatározásra, ennek mértéke 2016-ban legfeljebb havi 35 200 Ft. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.
A munkáltató a kormányrendelet szerinti napi munkába járás és hazautazás költségtérítését a munkában töltött napokra és a hazautazásokra számítva a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével számított értékben is biztosíthatja, illetve a kormányrendeletben meghatározott esetekben, utazási költségtérítés formájában köteles a munkavállaló utazási költségeihez hozzájárulni.
A kormányrendelet szerint az alábbi esetekben jár kötelezően a munkavállaló részére az utazási költségtérítés a bérlet ill. jegy elszámolása helyett:
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, (akkor is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja);
d) a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
A munkába járás utazási költségtérítése a közigazgatási határon belüli napi munkába járás és hazautazás esetén is kötelező a munkáltató számára, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, ebben az esetben természetesen kizárólag a kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása lehetséges adómentesen.
A kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása a kormányrendeletben fel nem sorolt esetekben a munkáltató számára nem kötelező, de ha a munkáltató a munkavállaló részére a költségtérítést biztosítja, és az utazás megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járásnak vagy hazautazásnak, akkor az előírt mértékű utazási költségtérítés adómentesnek minősül.
Jelenlegi szabályok szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja mega) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).
A 2017. évi változás indokoltsága
A 2017-es adócsomagban több, a munkaerő mobilitását ösztönző, a munkába járás terheit csökkentő kedvezmény van, melyek közül kiemelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése. A munkáltató 2017. január 1-től a mostani kilométerenkénti 9 forint helyett kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak a kilométer-távolság alapján. A 9 forintos érték 2005. július 1-től volt hatályban, így épp ideje volt a korrekciónak. Ez a munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedés akár több százezer embert érinthet.
Kiket érint munkába járás költségtérítésének növelése?
A munkába járás költségtérítésének 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re történő emelése miatt magasabb adómentességi határ érinti mindazokat, akik a 39/2010 (II.26.) kormányrendelet által meghatározott esetekben kötelezően kapják az utazási költségtérítést a kilométer-távolság alapján, de azokat is akiknek a munkáltatója önként biztosítja ilyen módon az utazási költségtérítést, azzal a feltétellel, hogy munkába járás egyébként megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járás fogalmának.
Milyen távolságra számolható el a magasabb költségtérítés
Az adómentesen adható költségtérítés összegének növekedésével még inkább előtérbe kerül az a fontos tényező, hogy mennyi kilométer távolságot számolhatnak el a munkáltatók munkába járás címén.A személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell meghatározni a térítés mértékét, amit jövőre 15 Ft/km összegben lehet elszámolni.
Az elszámolás bizonylatolásához a munkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállaló nyilatkozatával. A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
2015. augusztus 1. óta az óvodás, bölcsődés gyermeket nevelő szülők esetében nemcsak a közigazgatási határon kívüli munkába járáskor jár a költségtérítés a kilométer-távolság alapján, hanem a munkáltató akkor is adhat ilyen költségtérítést, ha a lakóhely és a munkahely azonos településen van, és tömegközlekedéssel is megvalósítható lenne a munkába járás. Azonban az elszámolás módja ebben az esetben sem más. Így az óvodás, bölcsődés gyermekkel rendelkező szülők esetén is a lakás és munkahely távolsága az elszámolás alapja.
A költségtérítés 67%-os növelése remélhetőleg hatékonyan segíti elő – más intézkedésekkel együtt – a munkaerő mobilitását, és nagyobb eséllyel helyezkednek el a munkavállalók akár a lakóhelyüktől távolabb eső településéken is, vállalva ezzel a hosszabb utazásokat is nagyobb adómentes költségtérítés mellett.
Míg a hatályos szabályok nem részletezik a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre jogosultak körét, addig május 1-jétől költségtérítésre jogosultnak minősülnek a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony alapján foglalkoztatott személyek, a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a bírók, az ügyészek, az igazságügyi alkalmazottak, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai – ismerteti a tanácsadó cég hírlevele.
Újdonság, hogy május 1-jétől költségtérítés csak a magyar, illetve az EGT-állampolgárok számára adható.
Május 1-jétől további újdonság, hogy költségtérítés a jelenleg is meghatározott közösségi közlekedési eszközök mellett a napi munkába járás és a hétvégi hazautazás esetében a menetrend szerint közlekedő hajókra, kompokra és révekre, valamint hétvégi hazautazásnál a légi közlekedési járművekre váltott bérlet, illetve menetjegy alapján is elszámolható.
Változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy a munkáltatóknak a költségtérítés szempontjából már nemcsak a teljes árú, hanem a kedvezményes menetjegyet és bérletet is el kell fogadniuk, valamint a jogszabályban felsorolt közösségi közlekedési eszközök mindegyikénél egységesen az ár legalább 86 százalékát meg kell téríteniük.
Míg jelenleg nincs maximalizálva a költségtérítésként kifizethető összeg, addig május 1-jétől a hétvégi hazautazások költségtérítése nem haladhatja meg a havi 30 ezer forintot még akkor sem, ha az utazás légi közlekedési eszközön történik.
Forrás: Figyelőnet
