Kérdés: levelezős hallgató gyakorlatának díjazása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mennyi pénzt kell fizetni a szakmai gyakorlaton részt vevő levelező tagozatos hallgatónak? 


Kérdés: 

Egy levelező tagozatos hallgató külső képzési helyen 7 hét egybefüggő szakmai gyakorlatot végez, tehát kötelező neki díjazást fizetni a NFtv. 44. § (3) a) szerinti mértékben.

Értelmezésünk szerint, mivel nem nappali tagozatos, biztosítottnak minősül, be kell jelenteni, minden járulékot, SZJA-t vonni kell a kifizetett munkadíjból, és szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Az SZJA-tv és a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben egyértelmű, hogy a mentesség csak a nappali tagozatos hallgatókra vonatkozik. A Tbj. törvény nem nevesíti, hogy a biztosítás csak a nappali tagozatos hallgatókra nem terjed ki, szerintünk áttételesen itt is így kell érteni. (SZJA-tv. 1.sz. mell 4.12.1 b); Tbj. 11. § d); szocho tv. 455.§ (3) d) és 466.§ 9. pont). Jól értelmezzük-e a törvényeket?

Válasz:

A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján munkát végezhet  a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen (Nft. 44. § ).

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének a rendelkezéseit kell alkalmazni, tehát munkaviszony jön létre.

Konferencia ajánló

2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben

Részletek és jelentkezés >>>

Díjazásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a következőket kell figyelembe venni. Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén a hallgatót megállapodás alapján díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka (2016.01.01-től napi 8 óra esetén minimum 16 650.- Ft/hét).

Személyi jövedelemadó kötelezettség vonatkozásában a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes. Az értékhatár felett 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra. Az Szja tv 1. számú melléklet 4.12. ponta alapján adómentesség csak a nappali tagozaton hallgatóknál áll fenn, így amennyiben levelező tagozatos hallgató úgy Szja fizetési kötelezettséget meg kell állapítani a kifizetőnek.

Járulékfizetési kötelezettség, munkáltatói közterhek a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatóra. Ebből következően a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra, nem számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, és ez az időszak nem eredményez szolgálati időt sem. 

A munkáltatónak  nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók után.

Társadalombiztosítási oldalról megközelítve a kérdést, az együttműködési megállapodás alapján történő foglalkoztatás nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. Ennek értelmében a cégnek nincs bejelentési kötelezettsége és járulékokat sem kell vonni a kötelezően juttatott összegből. Amennyiben viszont ennél többet juttat a szervezet úgy az egyéb jövedelem minősítés következtében 27% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt a felettes rész után. Szociális hozzájárulási adót egyik esetben sem kell fizetni a szervezetnek.

Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén azonban nem a fenti szabályok érvényesek.

Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.