Több mint négy százalékkal nőttek a keresetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva decemberben 6,0, az egész évben pedig 4,5 százalékos volt az emelkedés – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).


A fogyasztói árak 2015-ben 0,1 százalékkal csökkentek, decemberben pedig 0,9 százalékos volt az infláció. Így a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset decemberben 5,0 százalékkal a múlt év egészére számolva 4,6 százalékkal nőtt.

A vállalkozásoknál a decemberi 3,4 százalékkal együtt 3,8 százalékos volt az éves béremelkedés, míg a költségvetésben – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva – a 13,1 százalékos decemberi keresetnövekedés 6,3 százalékra növelte az éves átlagot.

A KSH jelentése megjegyezte, hogy a decemberi keresetnövekedésre is hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete tavaly 247 784 forint volt, decemberben pedig 272 647 forintot tett ki. Az átlagos nettó kereset az múlt év átlagát tekintve 162 300, decemberben 178 585 forint volt.

Decemberben a 6,0 százalékos átlagos keresetnövekedéshez képest a rendszeres jövedelmek 5,4 százalékkal, a prémiumok, jutalmak és más egyszeri bérkifizetések 10,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az egyszeri juttatások a vállalkozásoknál 0,3 százalékos növekedéssel 37 500, a költségvetési  szektorban 52,6 százalékos növekedés eredményeként 34,200 forintot értek el.

A jelentésből kiderül az is, hogy a múlt év végén alkalmazásban állók létszáma 2,911 millió volt, 68 ezerrel, 2,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, közülük 201 ezer volt közfoglalkoztatott, 13 ezerrel több, mint 2014 decemberében.

A feldolgozó iparban 280 600 forint volt a bruttó átlagkereset decemberben, 4,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül viszont a gyógyszeriparban 483 ezer forintot lehetett keresni, 11,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az energia szektorban 484 800 forintot kerestek  1,3  százalékkal kevesebbet, és éves összevetésben csökkent az átlagkereset a pénzügyi biztosítási szektorban is 1,5 százalékkal, de így is elérte az 527 400 forintot.

A költségvetési szektorban 288 500 forint volt az átlagkereset, ezen belül a közigazgatás és védelem területén 17 százalékkal, 357 ezer forintra nőt egy év alatt, az oktatásban 6,9 százalékkal, 272 600 forintra, az egészségügyben 7,0 százalékos emelkedéssel 235 400, emelkedett az átlagkereset, a szociális ellátás terén pedig a 12,6 százalékos emelkedéssel is csak 176 ezer forint volt az átlagkereset.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.