Késedelmi kamat késedelmes munkabér fizetés esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony során a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkabér határidőben történő kifizetése. A munkabért – főszabály szerint – a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.


A fentiektől eltérően, a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – fizetni kell.

Az előleg mellett ilyenkor a munkavállaló jogosult az alapbér legalább felét elérő mértékű garantált bérre is; azaz a munkavállaló számára garantált bérként és bérelőlegként összesen legalább az alapbér mértékének megfelelő összeget kell kifizetni minden hónapban.

A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. Amennyiben a kifizetés az utóbbi módon történik, a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Azaz – függetlenül attól, hogy a munkavállaló ezen a napon végez-e munkát, vagy sem – a munkabérrel a bérfizetés napján a munkavállalónak már rendelkeznie kell, akár készpénzben kerül az kifizetésre, akár a munkavállaló számlájára történő utalással fizeti ki azt a munkáltató. A bérfizetés napján indított, de csak később teljesülő átutalási megbízás nem felel meg a hatályos jogszabályi feltételeknek.

Amennyiben a munkáltató fenti kötelezettségét megszegi, késedelembe esik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit azonban már nem az Mt., hanem a polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a Ptk.-t – az Mt. által meghatározott mértékben – a munka világában is háttérszabályként alkalmazni kell.

A Ptk. szerint pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

Azaz, a munkáltató késedelme esetén az érintett naptári félév első napján (január 1. vagy július 1.) érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére, azzal, hogy az így meghatározott kamat az egész naptári félévre vonatkozik, akkor is, ha az adott félévben a jegybanki alapkamat – akár többször is – módosul.

PTK. EXPO

2014.11.04. 

Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula

Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit
Kártérítési felelősség – Dr. Lábady Tamás
Szerződésszegés – Dr. Menyhárd Attila

2014.11.05.

Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László
Faktoring- és a lízingszerződés – Dr. Gárdos Péter
Családjog – Katonáné Dr. Pehr Erika
Öröklési jog – Dr. Orosz Árpád

A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be (pl. egész napos áramkimaradás miatt a munkáltató a munkabérek utalásáról nem tudott időben gondoskodni). A késedelmi kamat iránti követelés az Mt. általános szabályainak megfelelően, 3 év alatt évül el.

 


Kapcsolódó cikkek