Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) 2019-re és 2020-ra újabb kétéves bérmegállapodást szorgalmaz, javaslatuk szerint 2019-ben 13-15 százalékos béremelésre van szükség a Volán társaságoknál – közölte a KMSZ.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a nagyobbrészt közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatoknál korábban kötött hároméves bérmegállapodás értelmében 2017-2018-2019-ben összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre. Ez a megállapodás jövőre 5 százalékos béremelést tartalmaz, a KMSZ azonban 2019-re további 8-10 százalékos emelést tart szükségesnek a Volán társaságoknál. A szövetség szerint ezért 2019-re és 2020-ra újabb kétéves bérmegállapodást kellene kötni.
A KMSZ legutóbbi elnökségi ülésén napirendre vették a MÁV és a Volán párhuzamos közlekedésének ügyét. A menetrendek összehangolásával, egy integrált jegyrendszer kialakításával az érdekvédők is egyetértenek, ugyanakkor vitára számítanak több kérdésben is, például abban, hogy mi alapján dől majd el, hogy egy vonalon vonat vagy busz közlekedjen.
Az év végi regionális bértárgyalások előtt a béren kívüli juttatások körüli bizonytalanság megszüntetését szeretné elérni a szövetség. A KMSZ leszögezte: szükségesnek tartja, hogy a SZÉP-kártyán kívül a kedvelt cafeteria-elemek (lakhatási támogatás, lakáshitel-törlesztés, iskolakezdési támogatás, önkéntes pénztári támogatás) is a kedvezményes adózási tartományban maradjanak.
A béren kívüli juttatások társadalompolitikai szerepet töltenek be, ezért a szövetség elhibázott lépésnek tartja a kormány döntését, amelynek értelmében a cafeteria pusztán a SZÉP-kártyára korlátozódik – hangsúlyozza a KMSZ közleményében.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
