Brexit: több ezer banki állás áttelepítése várható


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit kormány várakozása szerint több ezer pénzügyi szolgáltatási állás áttelepítése várható Londonból más európai pénzügyi központokba a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jövő márciusi időpontjáig.

John Glen, a londoni City pénzügyi központjáért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza európai uniós pénzügyi kérdésekért felelős albizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette: a kormány egyetért a Bank of England – a brit jegybank – azon becslésével, amely szerint a Brexit időpontjáig ötezer befektetési banki és egyéb szolgáltatási állást telepíthetnek át a kontinensre a Cityben honos pénzügyi vállalatok.

Glen hozzátette ugyanakkor, hogy nem tapasztalható „nagy cégek részéről nagyszabású mozgás” a kontinentális EU-gazdaságok nagyvárosai felé.

Az államtitkár szerint a brit kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a City a jövőben is jelentős globális pénzügyi központ maradjon.

A legújabb globális befektetői felmérés szerint azonban a piaci szereplők a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központjának immár New Yorkot tartják, London, amely hosszú évekig vezette a ranglistát, a második helyre került.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group összetett kritériumrendszer alapján félévente összeállított ranglistájának (Global Financial Centres Index, GFCI) őszi kiadásában London 786, New York 788 pontot kapott a megszerezhető ezer pontból.

A márciusban összeállított, előző globális ranglistán az akkor még első helyezett London 794, New York 793 pontot szerzett.

A Z/Yen szakértői az új, őszi rangsorhoz fűzött elemzésükben hangsúlyozták, hogy a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanságok miatt a befektetői felmérés Londonban dolgozó résztvevői kevésbé bizakodó véleményeket hangoztattak London pénzügyi központként betöltött jövőbeni szerepéről, mint a másutt dolgozó válaszadók az ő városuk pénzügyi szolgáltatási szerepének jövőjéről. A ház szerint általában ennek a fordítottja szokott érvényesülni, vagyis a megkérdezett piaci szereplők rendszerint derűlátóbban ítélik meg saját tevékenységi bázisuk helyzetét, mint más pénzügyi központokét.

Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég, amely havonta méri a City pénzügyi szolgáltatási cégeinek Brexit-hangulatát, szeptemberről összeállított új felmérésben (Financial Services Brexit Tracker) kimutatta, hogy az általa kérdezett 222 londoni pénzügyi szolgáltatási vállalat 35 százaléka – a vizsgálati mintán belül összesen 77 cég – foglalkozik az elköltözés, illetve egyes tevékenységi körök és/vagy munkahelyek áttelepítésének gondolatával.

Az EY szerint az ilyen terveken dolgozó citybeli pénzügyi cégek aránya 5 százalékponttal emelkedett éves összevetésben.

John Glen a felsőházi bizottság szerdai meghallgatásán kijelentette: a pénzügyminisztérium nem készített számításokat arról, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási munkahelyek áttelepítése várhatóan mekkora adóbevételi veszteséget okoz a brit költségvetésnek.

Az államtitkár szerint egyelőre nem is lehetséges érdemi számításokat elvégezni erről, mivel nagyon sok még a nyitott kérdés, és számos meghatározó tényezőről csak feltételezések vannak.

A Bank of England adatai szerint a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát adja, közvetve vagy közvetlenül egymillió alkalmazottat foglalkoztat, és évente 70 milliárd font (26 ezer milliárd forint) adót fizet. Ez a brit költségvetés teljes adóbevételének 11 százaléka.

A pénzügyi szolgáltatási szektor a brit gazdaság legfontosabb exportőre; az ágazat külkereskedelmi többlete évente 60 milliárd font, a brit GDP-érték 3 százaléka.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.