Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az első negyedévben 3169 munkabaleset történt, ezek közül 7 volt halálos; a balesetek száma 5, a halálos baleseteké 68 százalékkal csökkent egy év alatt – közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Gedeon András szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy bár az adatok biztatóak, értékelésüknél több körülményt is figyelembe kell venni. Az első negyedévben a halálos balesetek szempontjából magasabb kockázatú ágazatok – például építőipar, mezőgazdaság – visszafogottan működnek, néhol szinte teljesen leállnak, így a statisztikát óvatosan kell kezelni – mondta.
A javuló tendenciájába illeszkedő adatok mellett kedvezőtlen jel a csonkolásos balesetek számának növekedése: ilyen jellegű sérülés az idei év első három hónapjában 54 esetben következett be, míg a tavalyi év azonos időszakában 33. A súlyos kimenetelű munkabalesetek egyharmada – 24 balesetből 8 – az 1-9 munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozásoknál történt. Általánosságban elmondható, hogy a kisvállalkozásoknál a biztonságra vonatkozó ismerethiány, az elavult gépek használata és a teljesítménykényszer miatti „túlvállalások” jelentősen megnövelik a tartós keresőképtelenséggel, maradandó károsodásokkal járó balesetek kockázatát.
(Forrás: MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
