Kevesebben kerestek állást májusban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvántartott álláskeresők száma 15,1 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a májusi zárónapon 244 200 álláskereső szerepelt, ami több mint 43 ezerrel kevesebb, mint egy éve.


Az NFSZ a honlapján közölte: májusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

Májusban 33 500 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 8,5 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 14,3 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 9,2 százaléka, 22 500 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Baranya megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

Az álláskeresők 28,6 százaléka – 69 800 ember – tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 11,2 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az év ötödik hónapjában 35 700 volt a 25 év alatti és 60 200 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,6, illetve 24,6 százalékot tett ki.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Az NFSZ adatai szerint májusban 133 600 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 44,6 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 45,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 32 200 új betölthető álláshelyet jelentettek be májusban, ezek 46,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 15 000 volt, amelynek 61,2 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Májusban 110 700 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 78 900 betöltetlen maradt.

Az év ötödik hónapjában 800 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a járművillamossági-, elektronikai készülékek, illetve a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártását, a napilapkiadást, a villamos motor, áramfejlesztő gyártását és a rádióműsor-szolgáltatást, területileg pedig Fejér megyét, Budapestet, valamint Komárom-Esztergom és Nógrád megyét érintették.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt a 2018. február – áprilisi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 177 000-en voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,8 százalékponttal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.