K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.

Hosszú sorozat után változott a fiatalok anyagi helyzete, ami a személyes jövedelmüket illeti. A K&H ifjúsági index 2012 óta minden negyedévben bemutatja, hogyan alakul a 19-29 éves korosztály tagjainak személyes jövedelme. A legfrissebb felmérés szerint 2024 első negyedévében 190 ezer forint volt a fiatalok átlagos személyes jövedelme. Ez az összeg az elmúlt négy negyedév értékeihez hasonlóan a legmagasabbak közé tartozik a kutatás történetében, ugyanakkor nagyon hasonló az előző három negyedévben mért értékekhez, azaz a növekedés egyelőre megállt.

Hosszabb távon nézve 2012-2016 kötött stabil, 75 ezer forint körüli átlagos nettó jövedelem volt a jellemző, amit egy fokozatos emelkedés követett egészen 2022 végéig. Ám az akkori hatalmas ugrást követően az elmúlt egy év negyedéves méréseiben a fiatalok átlagos nettó jövedelme mindig csak alulról súrolta a 200 ezer forintos lélektani határt.A kutatás szerint továbbra is nagyon nagy a szórás a korosztályon belül. A válaszadók 13 százaléka azt mondta, hogy nincs semmilyen jövedelme. 15 százalékuk kevesebb, mint 50 ezer forintról számolt be, 8 és 5 százalékuknak 50-74, illetve 75-99 ezer forint jut egy-egy hónapra. Ez egyben azt is jelenti, hogy tízből négy huszonévesnek 0 és 100 ezer forint közötti havi jövedelemmel kell beérnie.

A 100-200 ezer, a 200-300 ezer és a 300-400 ezer forint közötti sávba tartozók aránya egyaránt 17-17 százalék. Összességében tehát a fiatalok több mint fele 100-400 ezer forintos összegből gazdálkodhat. A másik végletet az a 4 százalék jelenti, akik havonta több mint 500 ezer forint nettó bevétellel rendelkeznek.

Mindezt természetesen nagy mértékben befolyásolja az, hogy inaktívakról, legfeljebb csak alkalmi munkát vállaló diákokról vagy teljes munkaidős aktív dolgozókról van-e szó. Így az utóbbi csoportba tartozók 273 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 179 ezer Ft, míg az inaktívak körében 102 ezer Ft az átlag.

Hasonlóképpen, korcsoportonként is nagy az eltérés, hiszen a döntően még diákokból álló 19-25 évesek átlagos 156 ezer Ft-os nettó jövedelméhez képest a 26-29 éves korosztályé már 251 ezer Ft-ra nő. Régiók szerint pedig a fővárosi fiatalok 229 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 219 ezres és a kisebb városok huszonéves lakosainak 192 ezres átlagához képest.

A K&H ifjúsági index szerint egyébként a fiatalok kevesebb mint ötöde – 19 százaléka – elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével. Majdnem 40 százalékuk semleges álláspontot képvisel, tehát nem elégedetlen, de nem is teljesen elégedett, 44 százalékuk viszont kedvezőtlennek látja a lehetőségeit. A többségük – több mint 60 százalékuk – azonban a jövő illetően optimista, azaz kisebb-nagyobb mértékű javulásra számít a következő időszakban.