Ki és hogyan kötelezhető éjszakai munkára?

Szerző: Kártyás Gábor
Dátum: 2018. október 2.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az éjszakai munkavégzés fokozott megterhelést jelent, éppen ezért speciális védelmi szabályok övezik. Az alábbiakban áttekintjük, ki és hogyan kötelezhető éjszakai munkára, illetve maga a munkavállaló alakíthatja-e a beosztását. 

A törvény éjszakai munkaként a 22 és a 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzést határozza meg. Ettől a meghatározástól kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet eltérni, azaz hosszabb időszakot meg lehet adni, rövidebbet nem. Az éjszakai munka alábbi szabályai egyaránt vonatkoznak a rendes és rendkívüli munkaidőre, azaz nincs jelentősége, hogy a munkavállaló beosztása szerint, vagy túlórában dolgozik éjszaka.

Egy bizonyos személyi kör egyáltalán nem foglalkoztatható éjszaka. Ide tartoznak a cselekvőképtelen és a 18. életévüket be nem töltött munkavállalók, valamint a kisgyermeket nevelők. Ez utóbbi kategóriába tartozik a nő, várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő apa, szintén a gyermeke 3 éves koráig. Egyes egészségkárosító kockázatok között dolgozó munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg. Fontos, hogy ezektől a szabályoktól akkor sem lehet eltérni, ha abba amúgy a munkavállaló beleegyezne. Ez gondot okozhat akkor, ha a munkavállaló munkaköre kifejezetten éjszakai jellegű (pl. a szórakoztató iparban). Egy éjszakai bárban pultosként dolgozó édesanya így gyakorlatilag nem térhet vissza a munkájába a gyermeke hároméves kora előtt, hacsak a munkáltatója nem tudja az éjszakai időszakon kívül is foglalkoztatni.

A fenti tilalmak mellett azonban a munkáltató főszabály szerint bármikor, bármely munkavállalóját igénybe veheti éjszakai munkára is. A törvény szerint ugyanis a munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg. E jogával élve egyebek mellett azt is meghatározhatja, hogy a munkavállaló melyik műszakba járva, avagy hány órától hány óráig teljesítse munkavégzési kötelezettségét. Annak sincs akadálya, hogy a korábban megszokott beosztástól eltérjen, és a hosszabb ideig érvényesülő gyakorlatot egyoldalúan megváltozassa. Így lehetséges, hogy a korábban soha éjszaka nem dolgozó munkavállalóját este tíz utánra ossza be. Vagy éppen fordítva: a munkáltató az éjszakai műszakot megszüntetve, a korábban akár kizárólag éjszakára beosztott munkavállalót a nappali vagy délutáni műszakban veheti igénybe. Ha a munkavállaló ebben nem kíván együttműködni (mert ragaszkodik az éjszaka, vagy éppen a nappali munkavégzéshez), akkor neki kell felmondással megszüntetnie a munkaviszonyát, mely esetben viszont végkielégítésre nem jogosult.

Elképzelhető, hogy munkaidő-beosztást maga a munkaszerződés rögzíti. Például, egy kizárólag éjszakai munkára szerződött munkavállaló esetén annyiban más a helyzet, hogy nekik a munkaszerződésük tartalmazza a munkaidő-beosztást, így csak éjszakára osztható be. Ez a munkáltatót is köti, hiszen a munkaszerződésben foglaltaktól eltérni csak közös megegyezéssel lehet. Ha a műszakrend átszervezése miatt a kizárólag éjszakára szerződött munkavállalót a munkáltató már nem tudja tovább foglalkoztatni, akkor két lehetőség van: vagy közös megegyezéssel módosítják a munkaszerződés szerinti munkaidő-beosztást, vagy a munkáltató saját működésével összefüggő okból felmondást közöl. Utóbbi esetben a munkavállalót megilleti a végkielégítés. Mindez természetesen igaz akkor is, ha a nappali munkarendre szerződött munkavállalót szeretné éjszaka igénybe venni a munkáltató.

Azon munkavállalók körében, akik többműszakos munkarendben, váltakozva dolgoznak nappal, délután vagy akár éjszaka, gyakran felmerül az igény a műszakok elcserélésére. Például, a munkavállaló a számára valamiért nem kedvező délutáni műszak helyett átvállalja (elcseréli) egy kollégája éjszakai beosztását. Fontos azonban, hogy a munkavállalónak nincs arra lehetősége, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül cserélje el a műszakját egy másik munkavállalóval. A munkaviszonyból eredő munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettséget ugyanis az előírt helyen és időben, személyesen kell teljesíteni. A munkáltató által előre közölt munkaidő-beosztástól ezért a munkavállaló egyoldalúan nem térhet el.

Munkáltatói szempontból már csak azért sem közömbös, hogy az adott műszakban ki teljesít, mert a beosztástól való eltérés könnyen a munkaidő és pihenőidő szabályok megsértéséhez vezethet. Például, a munkavállaló akkor sem dolgozhat egy nap 12 óránál többet, ha a csere révén a sajátja mellé átveszi egy munkatársa aznapi műszakját is. Hasonlóan, az egybefüggő napi 11 óra pihenőidő akkor is biztosítandó, ha a munkavállalónak másnap reggel az önkéntes csere miatt kell korábban bejönnie dolgozni. Természetesen tekintettel kell lenni arra is, hogy a fentiek alapján bizonyos munkavállalók nem foglalkoztathatóak éjszaka. Jogsértés esetén a munkáltatót nem mentesíti az a körülmény, hogy a műszakok cseréjére nem ő adott utasítást. Célszerű ezért világosan tájékoztatni a munkavállalókat, hogy a munkáltató által előre közölt munkaidő-beosztástól való mindenféle eltérés csak a munkáltató előzetes beleegyezésével lehetséges.

Végül, az éjszakai munkának bérvonzata is van. Aki ugyanis az éjszakai időszakban, azaz huszonkettő és hat óra közötti időszakban teljesít munkavégzést, 15%-os éjszakai pótlékra jogosult. Ennek azonban további feltétele, hogy legalább egy órát meghaladó időtartamban dolgozzon éjszaka. Például, ha a reggeli műszak munkaideje 5.45-kor kezdődik, az első negyedórára nem jár éjszakai pótlék, jóllehet az még az éjszakai időszakra esik. Szintén nem jár éjszakai pótlék, ha a munkavállaló az adott időszakra műszakpótlékra nem jogosult. Ha fennállnak a műszakpótlék jogosultsági feltételei is, akkor ez jár a munkavállalónak (ez a magasabb pótlék ugyanis).


Kapcsolódó cikkek:


400 munkást vesz föl a Suzuki
2020. május 22.

A leállás idején megváltak a kölcsönzött dolgozói létszámtól, most viszont úje embereket vesznek fel, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben

Nagy leépítés jön a Nemaknál
2020. május 21.

Működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni.

Áprilisban negyedével nőtt az álláskeresők száma
2020. május 20.

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.