Kijavítható-e az időtartamot, végleges eltiltást nem tartalmazó foglalkozástól eltiltó döntés?


A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát – a Kúria eseti döntése.


Releváns jogszabályhely: 2012. évi C. tv. 52. § (4) bekezdés, 53. § (1) és (2) bekezdés; 2017. évi XC. tv. 453. § (1) bekezdés, 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont.


Ami a tényállást illeti, a járásbíróság az I. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett lopás bűntette, valamint folytatólagosan elkövetett lopás vétsége és 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztést szabott ki, aminek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Ezen felül eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. A büntetővégzés jogerőre emelkedett. A járásbíróság ezt követően a büntetővégzés rendelkező részének kijavítását rendelte el olyan módon, hogy az abban nem szereplő időtartamot pótolva az I. rendű terhelt foglalkozástól eltiltás tartamát 2 évben állapította meg.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A Btk. 52. § (4) bekezdés szerint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. Az 53. § (1) bekezdése szerint a foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A (2) bekezdés szerint a határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan.

A főügyészség szerint a terhelttel szemben büntető anyagi jogszabály megsértésével került sor a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabására, mivel az nem tartalmazza sem a határozott ideig tartó eltiltás meghatározott tartamát, sem pedig azt, hogy a bíróság az I. rendű terheltet végleges hatállyal tiltotta el. A Legfőbb Ügyészség szerint, mivel a foglalkozástól eltiltás mértéke a bíróság mérlegelési körébe tartozó büntetéskiszabási körülmények értékelésének függvénye, így a törvénynek megfelelő határozat meghozatala nem lehetséges felülvizsgálati eljárásban, ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott büntetővégzést az I. rendű terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására.

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a Btk. rendelkezései alapján megállapítható, hogy a kiskorú veszélyeztetése miatti büntetőjogi felelősség megállapítására figyelemmel a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása esetén a törvényes büntetés kötelező eleme annak tartama meghatározása vagy annak kimondása, hogy az eltiltás végleges hatályú. Törvénysértő a büntetés, ha a bíróság a határozott tartamú büntetést a tartamának megjelölése nélkül szabta ki. Ugyanakkor a törvénysértés kiküszöbölése során a bíróság mérlegelési jogkörén alapuló büntetés kiszabási kérdés nem bírálható felül. Így a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása annak tartama törvényes mértékben történő megjelölése nélkül – vagy annak kimondása nélkül, hogy az végleges hatályú – törvénysértő. A foglalkozástól eltiltás mértéke ugyanakkor a bíróság mérlegelési körébe tartozó büntetéskiszabási körülmények értékelésének függvénye. Mindezek miatt a törvénynek megfelelő határozat meghozatala nem lehetséges, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasította.

A Be. 453. § (1) bekezdése szerint, ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén. A Kúria elvi jelentőséggel megállapította, hogy nem tartozik a Be. 453. § (1) bekezdése szerinti kijavítással orvosolható elírás és számítási hiba közé az, amely a kiszabott büntetés tartamának meghatározását pótolja. A Be. 453. § (1) bekezdés második mondata értelmében a kijavítás ugyanis nem változtathat a kijavított határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv.I.984/2022/20.) a Kúriai Döntések 2023/7. számában 177. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.