Kisokos: a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjszerű ellátások körében bemutatott rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás, mint a megváltozott munkaképességű személyek részére nyújtott pénzbeli ellátás valójában táppénzszerű ellátásnak minősül.


A nyugdíjszerű ellátások között egyrészt úgy szerepelhet, hogy az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, mint folyósítási feladatkörébe tartozó egyéb rendszeres pénzbeli ellátást, másrészt az ellátás a korábbi rokkantsági nyugdíjak, baleseti rokkantsági nyugdíjak helyébe lépett, így nem idegen a nyugellátástól.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2012. január 1-jétől lépett hatályba.

A törvény értelmében 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

Az új szabályozás a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében született.

Jogosultsági feltételek

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy

  • a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
  • keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
  • rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Kedvezmények a jogosultsági feltételek körében

Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

  • aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
  • aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

A megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható ellátások

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.

Rehabilitációs ellátás

A megváltozott munkaképességű személy

  • rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
  • rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún. komplex minősítésben nyilatkozik a következők szerint:

  • rehabilitálható a megváltozott munkaképességű személy, és ennek során
  • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
  • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy
  • rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
  • egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
  • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

Rehabilitációs ellátásként

a megváltozott munkaképességű személy

  • a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra, valamint
  • pénzbeli ellátásra jogosult.

A jogosultság időtartama

A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban 3 évre.

Az új Pt. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Az ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjával megszűnik.

Szüneteltetés

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, és heti munkaideje a húsz órát meghaladja, vagy keresőképtelen.

Megszüntetés

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

  • kérte,
  • ellátásának időtartama eltelt,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
  • egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
  • az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működött együtt, vagy
  • foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Rokkantsági ellátás

A rokkantsági ellátásra jogosult személy, azaz akinek rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de életkora miatt rokkantsági ellátásra jogosult, rokkantsági ellátásra a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

Megszüntetés

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

  • kérte,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
  • keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Bejelentési kötelezettség

A bejelentés most is az ellátásban részesülők feladata.

Mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha személyével kapcsolatban az ellátást érintő változás következett be.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Azaz, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

  • egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
  • keresőtevékenységet folytat, vagy
  • keresőtevékenysége megszűnt,
  • illetve a rokkantsági ellátásban részesülő
  • keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (A bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell jövedelmének, keresetének összegét.)

Igénybejelentés

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerveinél az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az eljárás költség- és illetékmentes.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.