Kiválthatja a munkaügyi ellenőrzéseket a munkaügyi compliance audit?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A compliance nemzetközi szintű terjedéséről, a jogszabályoknak való megfelelésről, a szervezeti kultúrákról és a szabványosításról beszélt az Adó Online-nak adott interjújában Balogh Mónika, az auditot kidolgozó munkaügyi szakértő.

 

Miközben a comliance management iránt egyre fokozódik a vállalkozások igénye, még mindig azt látni, hogy a globális nagyvállalatokat mintha csak az ár és a minőség érdekelné, és pont arra nem lennének kíváncsiak, hogy milyen körülmények között dolgoztatnak munkavállalókat a beszállítóik, amint azt a Bangladesben történt katasztrófa során is láthattuk. Mindemellett egy-egy hazai impozáns vállalkozásnál is lehet látni, hogy ugyan a cég munkavállalóit szabályosan alkalmazzák, de például az alvállalkozásba kiadott irodatakarítók jogait már semmibe veszik. Várható, hogy ezen a területen változik valami?

Ezzel a magatartással igen nehéz bármit is kezdeni. Valószínűleg csak a közvetett nyomás lehet hatásos, amikor a cég piacán a vevők fogalmaznak meg olyan elvárást a munkaügyi szabályokra vonatkozóan, aminek az adott vállalkozásnak meg kell felelnie, és változtatásra kényszerül. A változtatást elkezdeni pedig nyilván úgy lehet, hogy azokkal a cégekkel és vezetőkkel kerülünk kapcsolatba, akik nyitottak a munkaügyi normák betartására, akik ebben a szemléletben gondolkodnak. Ezzel elindulhat egy csoportosodási folyamat. Aztán a piac másik része, aki erre még nem kész, az majd csatlakozhat később önszántából, de lehetséges, hogy a piac kényszeríti rájuk a változást.

Tehát egyfajta elit csapat indíthatja majd el a változásokat?

Nem ezt a szót használnám, de minden változás, mozgalom így indul. Ha egy célt kitűzünk magunk elé, akkor először olyan cégeket, cégvezetőket kell magunk köré gyűjteni, akik egyfajta nyomást tudnak gyakorolni, akár azokra a cégekre is amelyekről beszélt.

 

A piac ezt a tisztességes magatartást visszaigazolja?

Én elsősorban japán és multinacionális cégeknek dolgozom, és úgy gondolom, hogy a piacnak van olyan markáns része, ahol a soft law iránt támasztott igény kézzel foghatóan megjelenik. Konkrétan vettem már részt olyan vevői auditon, ahol három-négy autógyár összefogott, és azt mondták, hogy a comliance tekintetében is megvizsgálják a beszállítóikat, és ez alapján végzik majd el a beszállítói szűrést. Ez aztán olyan komoly nyomást jelent a nagyok részéről, aminek nehéz ellenállni. A beszállítók vagy nem fogják gyártani azt a terméket, vagy azt mondják, hogy ennek az új elvárásnak is megfelelnek. Emellett azt is látjuk, hogy Magyarországon a compliance nem túl elterjedt, de ez csak idő kérdése.

 

A munkaügyi compliance audittal kapcsolatban olyan tervekről lehetett hallani, hogy a jövőben alapelvárássá szeretnék tenni az auditnak való megfelelést a pályázatokon. Mégis mik azok a minimum követelmények, amelyeknél egy cég még megfelel egy ilyen auditon?

Úgy gondolom, hogy a tanúsítási folyamatot úgy kellene szabványosítani, hogy hagyunk majd időt arra, hogy megfeleljen egy cég a feltételeknek. Mindenesetre a munkajogi szabályoknak egy cégnél illik megfelelni. A tisztességes magatartással kapcsolatos követelmények területén is meg kell fogalmazni egy minimumot, aminek ugyancsak illik megfelelni, ahogyan az eredmények tervezése, végrehajtása, mérése, fejlesztési gyakorlata is minimális követelmény.

Compliance  management Összefogja a társaságra érvényes külső (hard law) és belső szabályok (soft law), előírások és szabályzások betartásával kapcsolatos tevékenységeket, így biztosítva a vállalaton belüli ellenőrzést. Ezáltal biztosítja a menedzsment számára, hogy a társaság működése, gazdálkodása megfeleljen a különböző rá vonatkozó szabályoknak és szabályozásoknak, valamint a tulajdonosi elvárásoknak.

Ha elterjed a munkaügyi compliace audit, lehetséges, hogy az auditok eredményét munkajogi perekben is használhatják a munkavállalók vagy a munkáltatók?

El tudom képzelni, hogy igen. Az audit nyilván mintavételi módszerrel működik. Az összes munkaszerződést természetesen nem fogjuk átvizsgálni. A megállapításokat emellett mindig a vizsgált dokumentumok alapján tudjuk megtenni. Ezek egyfajta tendenciát mutatnak. Szeretném például elérni, hogy ha az audit dokumentált formában igazolja, hogy a cég valóban igyekszik a jogszabályoknak megfelelni, akkor egy vagy két évig mentesülhetne a bírságoktól. És azt is, hogy ezeket az eredményeket egy munkaügyi perben is fel lehessen használni. Ehhez nyilván nagyon erős lobbitevékenységre is szükség lenne.

A CompLex Kiadó új szolgáltatása, a magyar piacon egyedülálló munkaügyi compliance audit egy olyan standardizált felülvizsgálati program, mellyel – felhasználva a sokéves vállalatirányítási tapasztalatainkat – lehetővé válik a vállalati adminisztráció teljes körű átvilágítása. Bővebb információt itt talál.

Nemzetközi szinten nő a compliance szerepe, míg magyar cégeknél nem annyira elfogadott ez a felfogás. Hogyan változik ez ön szerint a jövőben?

Magyarországon van sok olyan hazai vállalkozás is, ahol a jogszabályok betartásával küszködnek, de nagyon markánsan elkülönülnek azok a cégek, akiknél még a jogszabálytartásra vonatkozó szándék sincs meg, és arra sincs igény, hogy az emberi erőforrást stratégiai tényezőként kezeljék. Lehet ettől még a cég nagyon profitábilis, de valószínűleg kétszer olyan nyereséges is lehetne, ha ezeket folyamatokat, rendszereket is rendbe tennék.

Míg sok cég túl kicsi, hogy stratégiai HR-t működtessen, addig a nagy itt működő vállalatok költségvetésében a compliance nem okozna gondot. Ők viszont már eleve kijelentik, hogy ez nem érdekli őket. Nekik egyes szabályokat, megkötéseket más országokban nem kell betartani, és már eleve belekalkulálják az éves büdzséjükbe a bírságok összegét. Ezt nyilván azért tehetik meg, mert a vállalat egyébként nyereségesen működik. Mindemellett azt a kérdést nem teszik fel, hogy tényleg ez-e a maximum, amit el tudnánk érni.

---