Költözés és munkaviszony
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mi a jogi jelentősége, ha a munkavállaló elköltözik? Kötelező-e a munkavállalónak követnie a munkáltatót, ha a cég székhelyet vált? Összefoglaljuk, milyen teendői vannak a feleknek, ha a munkaviszony fennállása alatt valamelyikük elköltözik.
A digitalizáció korában ugyan egyre szaporodnak az olyan munkakörök, amelyeket bárhonnan és bármikor el lehet látni, a munkaviszony teljesítése egyelőre tipikusan egy kötött helyen történik, amelyet a munkáltató biztosít a munkavállaló számára. Ezért a munkaviszony szempontjából lényeges körülmény, hogy a munkavállalónak hol kell teljesítenie a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségét. Így aztán annak is döntő jelentősége lehet, ha akár a munkavállaló lakóhelye, akár a munkavégzés helye költözés miatt megváltozik. Ilyen esetben a feleknek az alábbiakra kell tekintettel lenniük.
Először is a félnek megfelelő időben tájékoztatni kell a másik felet a várható változásról. Ennek konkrét időpontját a törvény nem határozza meg, csak annyit rögzít, hogy a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Ráadásul, a munkavégzési hely megváltozása igényli a munkaszerződés módosítását is. Ezért a munkáltatónak a költözés bejelentését úgy kell időzíteni, hogy a munkavállalók számára legyen kellő idő a munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatot megfontolni. A munkavállaló ezt a módosítási ajánlatot vissza is utasíthatja. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a szerződés szerinti helyszínen a továbbiakban nem tudja foglalkoztatni (mert megszünteti a tevékenységét ezen a helyen), úgy jogosult emiatt a munkaviszonyt felmondással megszüntetni. A munkaszerződés módosítása nélkül ugyanis a munkavállalót nem fogja tudni tovább foglalkoztatni. Ez a munkáltató működési körében felmerült okból történő felmondást jelent, így a munkavállalót megilleti a végkielégítése és a felmondási ideje is.
[htmlbox mt_kommentar]
A munkavállaló címváltozásának bejelentését illetően, a jognyilatkozatok közlése szempontjából különösen fontos, hogy a munkáltató mindig ismerje a munkavállaló aktuális címét. A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a tértivevénnyel kiküldött levél akkor is közöltnek minősül, ha a közlés azért hiúsult meg, mert a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult. Ilyenkor a munkáltató nem köteles a kézbesítést újra megkísérelni, hanem ez utóbbi, sikertelen kézbesítési kísérlettel közöltnek minősül a jognyilatkozat, jóllehet az abban foglaltakat a munkavállaló nem ismerte meg. Ugyancsak kellemetlen lehet, ha az azonnali hatályú felmondást a munkáltató az éppen keresőképtelenség miatt távollévő munkavállaló korábbi albérletének címére kézbesíti (mint utolsó ismert címre), így az a munkavállaló tudta nélkül fejti ki joghatását.
A költözésnek további jogok és kötelezettségek szempontjából jelentősége lehet, ami szintén felértékeli a másik fél tájékoztatásának fontosságát.
Egyrészt, a földrajzi keretek megváltozásával a munkavállaló utazási költségtérítésre való jogosultsága változhat. A jelenleg hatályos szabályok szerint, a munkáltató akkor köteles hozzájárulni a munkába járás költségeihez, ha az a közigazgatási határ átlépésével történik. Ha tehát a munkavállaló egy másik településre költözik, úgy megnyílik jogosultsága erre a juttatásra. Ennek viszont természetesen feltétele, hogy jogosultságát igazolja, és ennek keretében új lakcímét jelentse be. A fordítottja is lehet igaz, hiszen elképzelhető, hogy a munkavállaló a munkahelyéhez közelebb költözik, vagy a munkavégzés helye kerül a lakóhely településére, ezzel pedig a korábbi utazási költségtérítés jogalapja megszűnik.
Másrészt, míg a munkáltató költözése esetén a feleknek a munkaszerződés módosításáról, illetve a munkaviszony megszüntetéséről kell tárgyalniuk, a munkaviszony megszüntetése akkor is felmerülhet, ha a munkavállaló költözik el. Ez akkor fordulhat elő, ha a munkahely ezáltal nehezebben megközelíthetővé válik. Határozatlan idejű munkaviszonyban a munkavállaló ugyan indokolás nélkül, bármikor élhet felmondással, ám a határozott idejű munkaviszony a munkavállaló részéről is csak kellő súlyú ok mellett mondható fel. A törvény szerint ilyen ok lehet az, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Meglátásom szerint az utazási idő jelentős megnövekedése megfelelő indok lehet, akkor is, ha a munkavállaló maga költözik el, saját elhatározásából.
