Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kilenc év után emelkednek a fizetések; a közszolgálat számos más ágánál továbbra sem nőnek a bérek.
Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Államkincstár vezetése és a munkavállalók között, a dolgozók 2017. július elsejével átlagosan 25 százalékos béremelésben részesülnek, 2018. január elsejétől pedig további 25 százalékos béremelést kapnak – közölte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).
A szakszervezet közleménye szerint a Magyar Államkincstár dolgozói kilenc éve nem kaptak bérfejlesztést, többségük a garantált bérminimumért dolgozik.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a közleményben kijelentette, hogy a kincstári dolgozók bérfejlesztéséről szóló megállapodás ellenére a július 17-re tervezett sztrájkot az MKKSZ csak a kincstári területen mondja le.
A szakszervezeti vezető kifejtette: a közszolgálatban több mint 250 ezer dolgozó nettó keresete nem emelkedett az idén, és jó részüknél 2008 óta ez a helyzet. A fizetések javulását ígérő életpálya-program indulását pedig a kormány késlelteti, 2018 elejéhez képest egy évvel később kerülhet erre sor.
Hozzátette, hogy az önkormányzati köztisztviselők több mint ötöde vállalta már a törvényes sztrájkban való részvételt, a közalkalmazotti területen pedig a teljes vízügyi ágazatban az érintettek 75, Budapesten 92 százaléka hajlandó részt venni a megmozdulásban. Arra akarnak rámutatni, hogy nem lesz megfelelő az államigazgatás működése, ha elmennek a munkavállalók, mert kilenc éve nem volt keresetnövekedés.
(MTI)
[htmlbox Tb_Kommentár]
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
