Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) kezdeményezi a magyarországi vendéglátó üzletekben a kötelező szervízdíj bevezetését, mértékére 8-15 százalékot javasolnak – közölte az MSZÉSZ az MTI megkeresésére szerdán.
A tájékoztatás szerint ez egy átfogó javaslatcsomag része, amelynek végső célja az ágazatra jellemző alacsony keresetek növelése, és ezzel a munkaerő megtartása, az ágazat fehérítése.
A szövetség szerint az intézkedés mellett szól az is, hogy az éttermek jelentős hányada – nagyobb részt Budapesten – jelenleg is alkalmazza a szervízdíjat.
A javaslat szerint a szervízdíj felosztását a tulajdonos, üzemeltető, az ott dolgozók bevonásával, közösen határozza meg. Az üzlet belső megállapodásától függően ebből a felszolgálók mellett a konyhai, a segédszemélyzet is részesülhet, mindenki, aki a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a vendég minőségi kiszolgálást kapjon.
Az MSZÉSZ szerint a szervízdíj nagyban hozzájárulhat a keresetek növeléséhez, adózási szempontból könnyen ellenőrizhető. Ezt a tulajdonos nem tudja más célra felhasználni, profitként kivenni, a javaslat ezért a munkavállalók érdekeit szolgálja – hangsúlyozták, hozzátéve ugyanakkor, hogy a vendéglátó egységek tulajdonosai, üzemeltetői maguk dönthetnének a szervízdíj mértékéről az értékesítésüket befolyásoló különböző szempontok, adottságok, maga a termék, az üzlet profilja, sajátosságai alapján.
A javaslat bevezetése esetén fontos, hogy a vendégek figyelmét felhívják a fizetendő szervízdíjra, annak mértékére az étlapon, a számlán, ahogy az jelenleg is a szabályozás kötelező eleme. A kötelező szervízdíj bevezetésének elsődleges célja a jövedelmek növelésével a minőségi személyzet megtartása, s ezzel a minőségi vendéglátás biztosítása a fogyasztók részére Magyarországon – húzta alá az MSZÉSZ.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
