Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának egyszerűbbé, a munkaerő-kölcsönzés hangsúlyosabbá válása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának szabályozásával kapcsolatos legfontosabb közelmúltbeli változásokat foglaljuk össze.

1. Bevezető

A koronavírus járvánnyal összefüggő veszélyhelyzet (Covid-veszélyhelyzet) alatt több tucatnyi jogszabályt a „rendes” jogrendhez képest eltérően kellett alkalmazni, így például 2021. szeptemberétől minősített foglalkoztatók engedélymentesen foglalkoztathatták a külgazdasági és külügyminiszter által meghatározott országok (például Fülöp-szigetek, Kazah Köztársaság) állampolgárait a miniszter által meghatározott hiányszakmákban.

A Covid-veszélyhelyzet 2022. június 1-én megszűnt (bár azt felváltotta a háborús veszélyhelyzet), ezért meg kellett határozni, hogy az ezt követően keletkezett jogviszonyokat mely szabályok szerint rendezzék: a rendes vagy rendkívüli szabályozás alapulvételével. A jogalkotó a rendkívüli intézkedések közül többet – kisebb módosítással – átemelt a rendes szabályozási környezetbe, így például a harmadik országbeli állampolgár kölcsönzött munkavállalók engedélymentes foglalkoztatására vonatkozó könnyítések is – némi módosítással – fennmaradtak.

Hirdetés

A Global Mobility Modul segítségével egy helyen megtalálhatja a sikeres nemzetközi jelenléthez szükséges információkat: jogi szabályok, folyamatábrák, online kurzus.

Készüljön fel a külföldön való jelenlétre! >>

2. Meghatározott hiányszakmákban dolgozó, meghatározott harmadik országból származó munkavállalók engedélymentes foglalkoztatása

Általánosságban a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása jelentős adminisztratív teherrel jár, illetve számos feltétel és korlátozás mellett lehetséges csak.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2022. június 1. napján hatályba lépett módosítása könnyítéseket vezetett be (illetve a meglévő rendkívüli szabályozást átemelte) ezen a téren, így különösen lehetővé tette, hogy a Kormány rendeletben biztosítson munkavállalási engedély alóli mentességet minősített kölcsönbeadók általi foglalkoztatás esetén.

A kormány vonatkozó rendelete értelmében a kormányhivatal szakhatóságként nem működik közre az összevont kérelmezési eljárásban, ha a harmadik országbeli állampolgár a külgazdasági és külügyminiszter közleményében meghatározott harmadik ország állampolgára, és a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített kölcsönbeadónál kerül foglalkoztatásra. Ez azt jelenti, hogy a fenti esetben a kérelmező Magyarországon történő foglalkoztatásához nem szükséges a kormányhivatal támogatása, hanem elegendő csupán a tartózkodási feltételeket teljesíteni.

Jelenleg két külön külgazdasági és külügyminiszteri közlemény tartalmazza azokat a foglalkozásokat és országokat, amelyek esetében nem szükséges munkavállalási engedélyt beszereznie a munkavállalónak akkor, ha minősített kölcsönbeadónál foglalkoztatják. A 2022. július 29. napján kiadott külgazdasági és külügyminiszteri közlemények szerint a következő országok állampolgárai meghatározott hiányszakmákban (pl.: vegyészmérnök, rendszergazda, szociális gondozó, bolti eladó) minősített kölcsönbeadók által engedélymentesen foglalkoztathatók:

  • Belarusz Köztársaság,
  • Bosznia-Hercegovina,
  • Észak-macedón Köztársaság,
  • Fülöp-szigetek,
  • Indonéz Köztársaság,
  • Kazah Köztársaság,
  • Mongólia,
  • Montenegrói Köztársaság,
  • Vietnámi Szocialista Köztársaság,
  • Oroszországi Föderáció,
  • Brazil Szövetségi Köztársaság,
  • Georgia,
  • Kirgiz Köztársaság,
  • Venezuelai Bolivári Köztársaság,
  • Kolumbiai Köztársaság.

A vonatkozó jogszabályok értelmében minősített kölcsönbeadó az a kölcsönbeadó, aki harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására az Mt.-ben és más jogszabályban foglalt feltételek alapján jogosult.

A minősített kölcsönbeadóknak a következő szigorú feltételeknek kell megfelelniük:

  • minimum 50 millió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése,
  • a harmadik országok állampolgárai jogszabályszerű foglalkoztatásának támogatására meghatározott számban és végzettséggel vagy szakmai képesítéssel rendelkező személy alkalmazása,
  • az éves átlagos statisztikai létszáma legalább 500 fő,
  • megbízható üzleti háttérrel rendelkezik,
  • köztartozásmentes adózó, és
  • kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett, EGT-tagállam területén székhellyel rendelkező, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság.

Végül említést érdemel, hogy az új szabályozás értelmében a minősített kölcsönbeadókkal munkaviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása nem esik a külgazdasági és külügyminiszter által 2022-re 62.000 főben megállapította létszámkorlátozás alá sem.

3. Összegzés

Nem kizárt, hogy az erősödő munkaerőhiány miatt a Kormány a jövőben egyre szélesebb körben határozza meg azoknak az országoknak és hiányszakmáknak a körét, amelyek esetében munkavállalási engedély nélkül lehet Magyarország területén munkát vállalni. Ezek a könnyítések egyelőre a minősített kölcsönbeadók általi foglalkoztatás esetén (illetve a háborús veszélyhelyzet miatt a paksi beruházással kapcsolatban) állnak fenn, de elképzelhető, hogy a gazdaság élénkítése érdekében a jogalkotó tovább fogja könnyíteni a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását. Ezt a várakozást azonban némileg árnyalhatják az energiaválság és a háborús helyzet miatti gazdasági nehézségek és szűkülő munkahely-kínálat. Az új szabályok előrevetítik azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzés sokkal hangsúlyosabbá fog válni a hazai gyakorlatban, mely bizonyos munkajogi szakértői körökben kritikát váltott ki.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.