Kúria: beleszámít a gyes a nyugdíjba


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyugdíjszerző időnek minősül, azonban nem tekinthető munkaviszonynak fizetés nélküli szabadságnál sem. Döntött a Kúria.


A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak – olvasható a Kúria honlapján.

A konkrét eset

A másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, egyetértve az első fokon eljáró szerv megállapításaival, mely szerint a felperes egészségi állapotának mértéke ugyan eléri az 50%-os, tartós foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, de a felperes nem rendelkezett az igénybenyújtást megelőző öt éven belül 1095 nap biztosításban töltött idővel. A felperes kereseti kérelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságának megállapítását kérte, vitatta a megállapított az egészségi állapot mértékét és hivatkozott arra, hogy a gyermekgondozási segély idejét biztosítási időként kell elfogadni az Mmtv. 2. § (1) bekezdés, a Tbj. 5. § és 8. § a) pont rendelkezéseire figyelemmel. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította, hivatkozva az Mmtv. 2. § (1) bekezdés, a Tbj. 5. § a) pontja, 8. § a) pontja, az Mt. 138. § (5) bekezdés, a Csvt. 20-22. § rendelkezéseire. Megállapította, hogy az Mmtv. 2. § (1) bekezdés alkalmazása során a Tbj. 5. § rendelkezései az irányadóak, a Tbj. 8. § a) pontban írt kivétel pedig nem alkalmazható. A gyermekgondozási segély folyósítása időszakának beszámítását az Mmtv. 2. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a közigazgatási hatrozatok megváltoztatását és a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultsága megállapítását az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, a Tbj. 5. § és Tbj. 8. § rendelkezéseire tekintettel. Az alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő.

A perbeli esetben a felperes a gyermeke szülését követően 2008. december 30-tól 2011. december 30-ig fizetés nélküli szabadságon volt, gyermekgondozási segélyben részesült. A gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának időtartama alatt a felperes a Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja alapján biztosítottnak minősült.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

Az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítotti jogviszonyt követeli meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultság megállapíthatóságához.

A Tbj. 5. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló személy biztosított tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a felperes munkaviszonya „szünetelt”, a Tbj. 8. §-a alapján biztosított volt, azonban a foglalkoztatására nem került sor. A felperes biztosított jogviszonya a Tbj. 8. §-a alapján fennállt, azonban az Mmtv. 2. § (1) bekezdés alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot nem teremtett.

Nyugdíjszerző szolgálati idő

A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak. A munkaügyi bíróság helytálló jogértelmezés eredményeként állapította meg, hogy a társadalombiztosítási határozatok nem sértik a felperes által felhívott jogszabályokat, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.