Költségtérítés vagy jövedelembe nem számító bevétel?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem annyira egyszerű a szétválasztása a költségtérítésnek, illetve a jövedelembe nem számító bevételnek, mint az első pillanatban tűnhet.


A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§-ának 16. pontja értelmében költségtérítés az a bevétel, – kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, – amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

Senki ne mondja nekem, hogy ez nem bonyolult módon megfogalmazott definíció!

Tehát a költségtérítés is egyfajta bevétel a magánszemély számára. A személyi jövedelemadóról szóló törvény által elismert (elszámolható) költség megtérítésére adják. Alapvetően két okból adnak (számolnak el) költségtérítést:

  • az adóköteles bevételt indukáló bevételszerző tevékenység kiadásának megtérítésére,
  • valamint a hivatali-, üzleti utazással, kiküldetéssel, külszolgálattal kapcsolatos költségek megtérítésére.

Más jogszabály is előírhat költségtérítést. Ilyen például a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 7.§-ának (1) bekezdése felsorolja a költségtérítésnek nem minősülő olyan bevételeket, melyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ilyenek például:

– az a bevétel, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli;

– a magánszemélynek adott olyan összeg (utalvány értéke) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy

– ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg, ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek;

– a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;

– a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket, stb.

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói

mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

A jövedelembe be nem számító bevétel és a költségtérítés között alapvető különbség, hogy

  • a jövedelembe be nem számító bevétel esetében a személyi jövedelemadó előlegének megállapítása nem merül fel a kifizető részéről,
  • a költségtérítés esetében azonban a kifizető az adóelőleg megállapítására kötelezett.

Költségtérítés esetén a juttatást kapó magánszemélynek adóelőleg-nyilatkozatot kell adnia a kifizető részére.

Az adóelőleg alapja a bevételből az adóelőleg-nyilatkozat levonásával megállapított összeg.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének II. fejezete tartalmazza az ún. igazolás nélkül elszámolható költségeket. A törvény úgy rendelkezik, hogy az szja törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni.

A 47.§ (2) bekezdés ca) pontja szerint, ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből

– a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával,

– adóelőleg-nyilatkozat hiányában legfeljebb az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész alapján,

– nyilatkozat hiányában, és ha igazolás nélkül elszámolható költség nem kapcsolódik a bevételhez, akkor a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka) alapján

állapítható meg az adóelőleg.

A költségtérítést (= bevételt) és a vele szembe állított költséget a magánszemélynek szerepeltetnie kell az adóbevallásában még akkor is, ha a jövedelemtartalom nulla.

Ezzel szemben a jövedelembe be nem számító bevételeket (lásd 7.§) nem kell feltüntetni az adóbevallásban.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§-ának 16. pontja értelmében költségtérítés az a bevétel, – kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, – amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

Senki ne mondja nekem, hogy ez nem bonyolult módon megfogalmazott definíció!

Tehát a költségtérítés is egyfajta bevétel a magánszemély számára. A személyi jövedelemadóról szóló törvény által elismert (elszámolható) költség megtérítésére adják. Alapvetően két okból adnak (számolnak el) költségtérítést:

  • az adóköteles bevételt indukáló bevételszerző tevékenység kiadásának megtérítésére,
  • valamint a hivatali-, üzleti utazással, kiküldetéssel, külszolgálattal kapcsolatos költségek megtérítésére.

Más jogszabály is előírhat költségtérítést. Ilyen például a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 7.§-ának (1) bekezdése felsorolja a költségtérítésnek nem minősülő olyan bevételeket, melyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ilyenek például:

– az a bevétel, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli;

– a magánszemélynek adott olyan összeg (utalvány értéke) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy

– ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg, ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek;

– a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;

– a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket, stb.

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói

mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

A jövedelembe be nem számító bevétel és a költségtérítés között alapvető különbség, hogy

  • a jövedelembe be nem számító bevétel esetében a személyi jövedelemadó előlegének megállapítása nem merül fel a kifizető részéről,
  • a költségtérítés esetében azonban a kifizető az adóelőleg megállapítására kötelezett.

Költségtérítés esetén a juttatást kapó magánszemélynek adóelőleg-nyilatkozatot kell adnia a kifizető részére.

Az adóelőleg alapja a bevételből az adóelőleg-nyilatkozat levonásával megállapított összeg.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének II. fejezete tartalmazza az ún. igazolás nélkül elszámolható költségeket. A törvény úgy rendelkezik, hogy az szja törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni.

A 47.§ (2) bekezdés ca) pontja szerint, ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből

– a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával,

– adóelőleg-nyilatkozat hiányában legfeljebb az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész alapján,

– nyilatkozat hiányában, és ha igazolás nélkül elszámolható költség nem kapcsolódik a bevételhez, akkor a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka) alapján

állapítható meg az adóelőleg.

A költségtérítést (= bevételt) és a vele szembe állított költséget a magánszemélynek szerepeltetnie kell az adóbevallásában még akkor is, ha a jövedelemtartalom nulla.

Ezzel szemben a jövedelembe be nem számító bevételeket (lásd 7.§) nem kell feltüntetni az adóbevallásban.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.