Leálltak az önkormányzatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Százhatvannyolc önkormányzat 5900 dolgozója vesz részt a polgármesteri hivatali dolgozók bérének emeléséért tartott, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által szervezett szerdai országos sztrájkban – mondta az érdekképviselet elnöke a kispesti polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztatóján.


 

Boros Péterné azt mondta, ez azt jelenti, hogy a 37 ezer önkormányzati köztisztviselő 16 százaléka nem dolgozik szerdán. Megjegyezte: sztrájkot csak azokban az önkormányzatokban tudtak tartani, ahol van a szakszervezetnek alapszervezete és a munkavállalók több mint fele támogatta a munkabeszüntetést. 

Hozzátette: a szakszervezet bruttó 30 százalékos illetménynövelést követel az önkormányzati köztisztviselők számára októbertől, mert a mintegy 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből több mint 24 ezer nyolc éve egyáltalán nem kapott béremelést.

Boros Péterné a sajtótájékoztatón közölte, jelképes a kispesti helyszín, egyrészt mert ez az a budapesti hivatal, ahol a köztisztviselők keresete a legalacsonyabb az egész fővárosban, másrészt pedig azért, mert a szakszervezet a többi között ezen a helyszínen gyűjti azokat az adományokat, amelyeket azután rászoruló családok között osztanak szét. A szakszervezeti vezető a tájékoztatón jelképesen átadta az adományt Vighné Vincze Erzsébetnek, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum vezetőjének. 

Mint mondta, a közszolgálati dolgozók azért döntöttek az adománygyűjtés mellett, mert felelősséget éreznek a települések lakosai iránt és a gyűjtéssel is szeretnék a helyi közösségeket szolgálni. 

Az érdekképviseleti vezető felidézte: júniusban kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak az elmaradt béremelés miatt, ám azóta sem sikerült a tárgyalásra kijelölt Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetni a szakszervezeti követelésekről. 

 

Megjegyezte: kezdeményezték, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum szeptember 29-i ülésén tárgyaljanak az MKKSZ által készített önkormányzati köztisztviselői életpályamodell törvénytervezetéről. 

Boros Péterné jelezte, az önkormányzati közszolgák 75-90 ezer forintos keresetei a dolgozói szegénység kategóriájába tartoznak, és nyugtalanítónak nevezte, hogy a becsülettel végzett munkából nem tudnak megélni. 

Kifogásolta, hogy a járási köztisztviselők illetményét emelték, de ezt elmulasztották megtenni az önkormányzatoknál dolgozók esetében, ami azt eredményezheti, hogy az önkormányzatoktól a járási hivatalokba mennek a munkavállalók, így a szakemberek hiánya miatt ellehetetlenül az önkormányzatok működése. Közölte, mivel a járási hivatalok dolgozóinak illetménye 30 százalékkal emelkedett, ők is ehhez ragaszkodnak azért, hogy egységes legyen a bérezés a közigazgatásban. 

Hozzátette: a kormánynak – bár az ellenkezőjét állítja – igenis van felelőssége a helyi önkormányzatok finanszírozásában, hiszen állami feladatokat látnak el helyi szinten. Jelezte, bíznak abban, hogy az egész napos sztrájk a tárgyalóasztalhoz ülteti a kormányt, de ha nem, akkor folytatják a tiltakozást, ennek módjáról később döntenek. 

A szakszervezet elnöke kitért arra: a dolgozói szegénység felszámolása és a munkaerőhiány csökkentése érdekében kezdeményezik, hogy a minimálbért 28-30 százalékkal emeljék. 

Az MKKSZ sztrájkjának résztvevőivel szolidaritást vállalt az LMP és a DK, támogatta a munkabeszüntetést és követelte a béremelésüket az Együtt, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.