Lehet-e fizetés nélkül dolgoztatni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony fogalmi eleme, hogy a munkavégzés ellenértékért történik. Mégis, újra és újra felmerülnek esetek, amikor a felek díjazás nélkül, vagy csak minimális ellenérték melletti munkában állapodnának meg. Lehet ez szabályos?


Ez az extrém igény több formában is előkerülhet. Például, a munkavállalóra havonta csak pár órára van szükség, a munkavégzés szívességi alapon, családon belül, vagy baráti kapcsolat alapján történik. A munkavállalónak szinte alig lenne feladata, csak a munka szakmai felügyelete, például azért, hogy a cég „kifelé” az ő nevével tudja eladni a szolgáltatást.

Ha fellapozzuk a munka törvénykönyvét, a jogszabály a következő meghatározást tartalmazza a munkaszerződésre. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Ettől a szabálytól nem lehet eltérni, sem a felek megállapodásában, sem kollektív szerződésben.

A törvény szerint tehát a munkaszerződés alapján a munkáltatónak mindig kötelessége munkabért fizetni. Így nincs munkaviszony ellenérték nélkül. Éppen ezért jogellenes az a gyakorlat is, amikor a munkavállaló csak bizonyos „próbaidőszak” eredményes teljesítése után kap díjazást. Például, az első három nap munkavégzés alatt letesztelik, hogy mennyire válik be, és majd csak ezután kötnek vele munkaszerződést. Ez akkor is jogellenes, ha a (leendő) munkavállaló beleegyezésével történik.

Kérdéses lehet, mi van akkor, ha csak jelképes díjazást (pl. 5 Ft/hó) kötnek ki a felek. Ha már munkaviszonyról van szó, akkor be kell tartani a minimálbér szabályait. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) mértékét minden évben egy kormányrendelet határozza meg. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől órabér alkalmazása esetén 584 forint. Ez részmunkaidő esetén is irányadó. A részmunkaidő esetén a munkaidő mértékének ugyan nincs törvényi minimuma, így az akár havi egy óra is lehet, ám arra is meg kell fizetni ezt a minimális órabért. Ez alá menni munkaviszonyban nem lehet. Ha mégis kevesebb alapbért kötnének ki a felek, megállapodásuk e részében semmis, és helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt, azaz a jogszabályi minimálbért kell alkalmazni.

Ha a felek a munkaszerződésben egyáltalán nem rendelkeztek az ellenértékről, akkor a Polgári Törvénykönyv – munkaviszonyban is alkalmazandó – szabálya szerint a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Hangsúlyozni kell, hogy ez a minimálbérnél magasabb díjazás is lehet. Például, a fent jelzett esetben, amikor a munkavállaló szívességből csak a jól csengő nevét adja a munkáltatónak, amiért ellenértéket egyáltalán nem kötnek ki, vita esetén azt a munkabért kell ellenértéknek tekinteni, ami a piacon egy ilyen szolgáltatásért szokásos. Ez pedig – ha valóban komoly reklámérték van a munkavállaló neve mögött – igen magas is lehet.

Nincs viszont akadálya, hogy a felek polgári jogi jogviszonyt létesítsenek az ingyenes, vagy jelképes ellenértékért történő munkavégzésre. A minimálbér szabályok ugyanis csak a munkaviszonyra terjednek ki, ezért egy megbízási, vagy vállalkozási szerződésben ennél alacsonyabb díjazás is előírható. Sőt, a Polgári Törvénykönyv szerint a megbízási vagy a vállalkozási szerződés kifejezetten lehet ingyenes is. A törvény szerint azonban a megbízott, illetve a vállalkozó költségeit ingyenes szerződés esetén is kötelező megtérítenie a megbízónak, illetve a megrendelőnek.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Összességében tehát ellenérték nélküli munkavégzés esetén a feleknek valamely polgári jogi szerződést érdemes választaniuk, mert a munkaviszonyban legalább a minimálbért elérő alapbér kikötése kötelező.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).