Lehet-e fizetés nélkül dolgoztatni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony fogalmi eleme, hogy a munkavégzés ellenértékért történik. Mégis, újra és újra felmerülnek esetek, amikor a felek díjazás nélkül, vagy csak minimális ellenérték melletti munkában állapodnának meg. Lehet ez szabályos?


Ez az extrém igény több formában is előkerülhet. Például, a munkavállalóra havonta csak pár órára van szükség, a munkavégzés szívességi alapon, családon belül, vagy baráti kapcsolat alapján történik. A munkavállalónak szinte alig lenne feladata, csak a munka szakmai felügyelete, például azért, hogy a cég „kifelé” az ő nevével tudja eladni a szolgáltatást.

Ha fellapozzuk a munka törvénykönyvét, a jogszabály a következő meghatározást tartalmazza a munkaszerződésre. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Ettől a szabálytól nem lehet eltérni, sem a felek megállapodásában, sem kollektív szerződésben.

A törvény szerint tehát a munkaszerződés alapján a munkáltatónak mindig kötelessége munkabért fizetni. Így nincs munkaviszony ellenérték nélkül. Éppen ezért jogellenes az a gyakorlat is, amikor a munkavállaló csak bizonyos „próbaidőszak” eredményes teljesítése után kap díjazást. Például, az első három nap munkavégzés alatt letesztelik, hogy mennyire válik be, és majd csak ezután kötnek vele munkaszerződést. Ez akkor is jogellenes, ha a (leendő) munkavállaló beleegyezésével történik.

Kérdéses lehet, mi van akkor, ha csak jelképes díjazást (pl. 5 Ft/hó) kötnek ki a felek. Ha már munkaviszonyról van szó, akkor be kell tartani a minimálbér szabályait. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) mértékét minden évben egy kormányrendelet határozza meg. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől órabér alkalmazása esetén 584 forint. Ez részmunkaidő esetén is irányadó. A részmunkaidő esetén a munkaidő mértékének ugyan nincs törvényi minimuma, így az akár havi egy óra is lehet, ám arra is meg kell fizetni ezt a minimális órabért. Ez alá menni munkaviszonyban nem lehet. Ha mégis kevesebb alapbért kötnének ki a felek, megállapodásuk e részében semmis, és helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt, azaz a jogszabályi minimálbért kell alkalmazni.

Ha a felek a munkaszerződésben egyáltalán nem rendelkeztek az ellenértékről, akkor a Polgári Törvénykönyv – munkaviszonyban is alkalmazandó – szabálya szerint a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Hangsúlyozni kell, hogy ez a minimálbérnél magasabb díjazás is lehet. Például, a fent jelzett esetben, amikor a munkavállaló szívességből csak a jól csengő nevét adja a munkáltatónak, amiért ellenértéket egyáltalán nem kötnek ki, vita esetén azt a munkabért kell ellenértéknek tekinteni, ami a piacon egy ilyen szolgáltatásért szokásos. Ez pedig – ha valóban komoly reklámérték van a munkavállaló neve mögött – igen magas is lehet.

Nincs viszont akadálya, hogy a felek polgári jogi jogviszonyt létesítsenek az ingyenes, vagy jelképes ellenértékért történő munkavégzésre. A minimálbér szabályok ugyanis csak a munkaviszonyra terjednek ki, ezért egy megbízási, vagy vállalkozási szerződésben ennél alacsonyabb díjazás is előírható. Sőt, a Polgári Törvénykönyv szerint a megbízási vagy a vállalkozási szerződés kifejezetten lehet ingyenes is. A törvény szerint azonban a megbízott, illetve a vállalkozó költségeit ingyenes szerződés esetén is kötelező megtérítenie a megbízónak, illetve a megrendelőnek.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Összességében tehát ellenérték nélküli munkavégzés esetén a feleknek valamely polgári jogi szerződést érdemes választaniuk, mert a munkaviszonyban legalább a minimálbért elérő alapbér kikötése kötelező.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).