Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
A 2023. június 6-án hatályba lépett Pay Transparency EU-s direktíva kapcsán a bérek átláthatóságának a kérdése egyre nagyobb szerepet kap a vállalatoknál. A PwC által 2024 szeptemberében végzett online kérdőíves kutatás szerint igencsak eltérően viszonyulnak a témához a különböző generációk. A munkaerőpiacra egyre nagyobb arányban belépő Z-k nyitottak a változásra és üdvözlik a bérek teljes átláthatóságát. Ezzel szemben az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben.
A kutatás rámutat arra, hogy a nyílt kommunikációt igénylő Z generáció támogatja leginkább a teljes transzparenciát: válaszadóik 68 százaléka támogatná azt, hogy a jelenlegi munkahelyén mindenki láthassa mindenki bérét. Az Y generációba tartozó válaszadók 42 százaléka ért ezzel a törekvéssel egyet, míg az X generáció és a Baby boomerek már csak 37 százalék, illetve 31 százalékban támogatnák ezt. Az idősebb generációk jó része tehát inkább megtartaná a bérekkel kapcsolatos információkat a vezetői szinteken, míg a fiatalabbak számára a teljes transzparencia lenne a kézenfekvő és kívánatos. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon azért lehet-e ilyen generációs eltérés ebben a kérdésben, mert az idősebb generáció tagjai nagyobb valószínűséggel töltenek be vezetői pozíciókat, ahonnan más megvilágításból látják ezt a helyzetet?
Egy vezető vélhetően máshogy értékeli a bérkérdést, mint egy pályakezdő, azonban a kutatás során tetten ért fenti generációs különbséget nem befolyásolta a beosztás, mert kizárólag a nem vezetői szerepkörben dolgozó válaszadók véleményét hasonlítottuk össze.
A Z-knek nagyon kedvező lenne, ha látszanának a bérsávok
Transzparencia és karrierút
Ezek a preferenciák fontos szempontok lehetnek, amikor egy szervezet új bérstruktúra bevezetését tervezi. A kutatás eredményei alapján ugyanis figyelemmel kell lenni a különböző generációk eltérő igényeire és elvárásaira. Mielőtt a bérek transzparenciájáról döntenénk, érdemes felmérni az adott vállalati állomány összetételét és preferenciáit. Egy jól átgondolt, generációs sajátosságokra is építő bérstratégia nemcsak növelheti az elégedettséget, hanem segíthet megőrizni a vállalat belső harmóniáját is. A sikeres változásmenedzsment kulcsa a célzott kommunikáció és a munkavállalói preferenciák tiszteletben tartása.
Forrás: PwC hírlevél
A jövő évi bértárgyalások eredménye és az immár bizonyosnak látszó, új, zöld lakásokra adható 5 százalékos lakáshitel kamatoknak köszönhetően akár 5 millió forinttal is növekedhet egy kétkeresős, a bankok felé a minimálbért igazolni tudó család által igényelhető hitelösszeg maximuma – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk a „munka-magánélet egyensúlya” kifejezéssel, ami amellett, hogy egy hangzatos megfogalmazás, ennek garantálása fontos elvárássá is vált a munkáltatók felé. Minden munkavállaló számára lényeges ez a balansz, azonban a dolgozó szülőknek saját hatáskörben is komoly erőfeszítést kell tenniük, ha a munkavégzési kötelezettségük megfelelő teljesítése mellett gyermekük életében is jelen akarnak lenni. Éppen ezért folyamatos a jogalkotói törekvés a gyermekes munkavállalók helyzetének megkönnyítésére, munkahelyük megvédésére a munkajogi garanciák és szabályok révén.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével. A munkavállalók többsége ma is azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 59 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
