Leltárfelelősség: mit jelent az ismeretlen okú hiány?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A leltárfelelősségi megállapodást kötő munkavállalót szigorú felelősség terheli az ismeretlen okú hiányokért. De vajon hogyan kell megállapítani, hogy a leltározás során felfedezett hiány oka ismeretlen? Elegendő ehhez a munkavállaló nyilatkozata, hogy nem tudja magyarázatát adni a hiánynak?


A leltárfelelősség alapján a munkavállaló vétkességre tekintet nélkül, objektíve felel a leltári készletben bekövetkezett, a fogalmazási veszteséget meghaladó, ismeretlen okú hiányért. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló által kezelt leltári készletben hiány van, és annak oka nem ismert, akkor a munkáltató önmagában erre hivatkozással, a munkavállaló közrehatása, vétkessége bizonyítása nélkül követelheti a kára megtérítését. Leltárfelelősség azonban csak erre irányuló írásos megállapodás alapján érvényesíthető.

A gyakorlatban sokszor kérdéses, hogy milyen eljárás után jelentheti ki a munkáltató, hogy a hiány oka ismeretlen. A törvény alapján biztosan kijelenthetjük, hogy ehhez kevés az, ha a készletet kezelő munkavállaló nem tud magyarázattal szolgálni a hiányra. A leltárfelelősség érvényesítéséhez ugyanis számos követelménynek kell megfelelni, és a munkáltatót is terheli kötelezettség a vonatkozásban, hogy a leltári készlet hiánytalanul megőrizhető legyen.

 

Először is, a munkáltatónak ki kell dolgoznia a leltározás rendjét. Pontosan meg kell határoznia a forgalmazási veszteséggel kapcsolatos szabályokat, a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket, illetve a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét is. Ki kell dolgozni tehát, hogy a munkavállaló mely leltári készletet, milyen rendben fog kezelni, és ehhez a munkáltató milyen infrastruktúrát biztosít, amely a biztonságos őrzést lehetővé teszi. Nincs akadálya, hogy ezekről a részletkérdésekről kollektív szerződés rendelkezzen, de belefoglalható a munkavállalóval kötendő leltárfelelősségi megállapodásba is. A szabályokat rögzítő dokumentum formájától függetlenül, elsősorban a munkáltatónak érdeke, hogy a felelősség érvényesítéséhez ezek a keretek tisztázottak és a munkavállaló számára ismertek legyenek.

Nem lehet szó leltárfelelősségről a munkavállalóval megkötött írásos leltárfelelősségi megállapodás nélkül. Ebben kell pontosan meghatározni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. A leltározási rendről – ha azt nem tartalmazza maga a megállapodás – a munkavállalót írásban tájékoztatni kell, még a leltárfelelősségi megállapodás megkötését megelőzően.

A következő lépés tekintetében, akár a munkavállaló jelzi a hiányt, akár a munkáltató állapítja meg a leltározás során, arra csak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján kerülhet sor. A leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője jelen lehet, észrevételt tehet, és a folyamat során a munkavállalót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg is kell hallgatni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki. A felelősség megállapítása pedig mindig csak az eset összes körülményeinek figyelembe vételével történhet, így tekintettel kell lenni a munkavállaló felelősségére kiható, vagy a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásoló tényezőkre, a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítésére is. Ehhez érdemi vizsgálat lefolytatása szükséges, amely feltárja, hogy a felek eleget tettek-e a kötelezettségeiknek, illetve, hogy valóban nincs mód a hiány okának megismerésére, erre a munkáltató által biztosított biztonságtechnikai eszközök nem adnak lehetőséget. A leltárelszámolást és annak eredményét a munkavállalóval ismertetni kell.

Végül, ha a leltárfelelősség kapcsán a felek között jogvitára kerül sor, a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a felelősség feltételei fennállnak. Így a fenti tényezők alapján neki kell igazolni, hogy a szóban forgó hiány oka valóban ismeretlen volt.

[htmlbox mt_kommentar]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).