Lemaradtunk a női foglalkoztatásban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar nők foglalkoztatási rátája az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Bár kedvező, hogy ezen belül viszonylag sokan dolgoznak teljes munkaidőben, az inaktívak igen magas aránya miatt szintén a sereghajtók közé tartozunk. Az InfoTandem heti infografikája.


Hazánkban a 15–64 éves korú nők 50,6 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, s ezzel a 27 uniós tagországból csupán Olaszországot, Görögországot és Máltát előztük meg. Az uniós átlaghoz mért 7,9 százalékpontos elmaradás – amint az Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos beszámolójából kiderül – főképp a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek és a 6 év alatti gyermeket nevelők relatíve alacsony rátáinak tudható be.

Előnyös körülmény, hogy a foglalkoztatottakon belül nálunk viszonylag magas a teljes munkaidőben dolgozók aránya: a 46,1 százalékos érték 6,1 százalékkal magasabb az EU-átlagnál. Előttünk a másik 9 volt keleti blokkbeli ország, valamint Ciprus, Finnország és Portugália található. A statisztikai értelemben vett részmunkaidős – tehát heti 35 órát nem meghaladó idejű – foglalkoztatás tekintetében viszont messze az átlag alatt vagyunk a tavalyi 4,5 százalékos aránnyal, csupán Bulgária és Szlovákia van mögöttünk.

A gond az, hogy a nők alacsony részmunkaidős foglalkoztatása igen magas, 43,2 százalékos inaktivitással jár együtt. Ez ugyan az 1997-es 51,4 százalékhoz képest komoly javulás, de az elmúlt évben magasabb arányt csak Máltán, Olaszországban és Romániában mértek. A közösség átlaga 8,1 százalékponttal alacsonyabb a miénknél. Ez lényegében azt jelenti – húzza alá a nemzetgazdasági tárca miniszteri biztosának jelentése –, hogy a teljes foglalkoztatás megszűnte nálunk az inaktivitásba kényszerített szinte minden olyan nőt, akik nem tudtak heti több mint 35 órát a munkájukkal tölteni. A 15–64 évesek közül 6,2 százalék volt tavaly munkanélküli (a legjobb rátának a 2001-ben mért 2,6 százalék számít), ami megfelel az uniós átlagnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.