Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Liga Szakszervezetek szerint a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok gátat szabnak a jövedelmek növelésének – közölte a szervezet.
A szakszervezet szeretné, ha a kormány – Varga Mihály pénzügyminiszter ígéretének megfelelően – az ősz folyamán áttekintené a béren kívüli juttatások rendszerével kapcsolatos szabályozást, és legalább a foglalkoztatási, a szociális és az öngondoskodást ösztönző elemeket visszahelyezné a kedvezményes juttatások közé.
Az érdekképviselet számítása szerint a béren kívüli juttatások szabályainak változásával a munkavállalóknak biztosított 10 ezer forint után a munkáltatóknak 2018-ban 13 500 forint, 2019-ben pedig 17 800 forint költsége keletkezik.
A Liga álláspontja, hogy a cafeteria rendszer a munka világának kölcsönösen előnyös intézménye, a munkavállalók elhelyezkedéséhez, foglalkoztatásához nagymértékben hozzájárul.
A szakszervezetek véleménye szerint, ha az Országgyűlés által elfogadott szabályozás hatályba lép, akkor a munkáltatók vagy béresítik a korábbi juttatásokat, vagy megszüntetik. Ha a vállalkozók vállalják a többletköltségeket, a következő évi béremeléseknél mondhatják, hogy már emelték a béreket, és ez a szakszervezet szerint úgy történik majd, hogy a munkavállalók tényleges jövedelme semmit sem változik – áll a közleményben.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
