Liga: az Mt. csökkentette a béreket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A műszakpótlékok átrendezése és a munkaidőkeret bevezetése nyomán csökkentek a bérek – állítja saját kutatása alapján a Liga. Az új Mt. más területeken is rontotta a munkavállalók helyzetét – állítja a szakszervezet.


A Liga Szakszervezetek felkérésére végzet kutatás során 16 vállalat munkavállalóit és munkaadóit keresték fel, és felmérték, hogyan változtak a kollektív szerződések, sikerült-e átmenteni a bérpótlékokat, valamint azt is, hogy valóban csökkentek-e a bérek az új Mt. bevezetése nyomán. A nem reprezentatív kutatás arra is kitért, hogyan változtak a szakszervezetek pozíciói a vállalatoknál.

A megkérdezettek egyöntetű véleménye szerint a munkavállalókra nézve kedvezőtlenebbek lettek a szabályok a tavaly júliusban hatályba lépett új kódexben, valamint a munkáltatók szerint a foglalkoztatás rugalmasságát és a versenyképességet szolgálja az új törvény.

A szakszervezeti vezetők úgy vélték, hogy a munkavállalói jogok ilyen mértékű csorbítása a lojalitást, az elkötelezettséget, a hatékony munkavégzést áshatja alá, emellett szerintük rendkívüli mértékben megnőtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága. „Még a munkáltatói interjúalanyok is megfogalmazták kétségeiket, hogy szükséges és indokolt volt-e ilyen mértékű joglerontás a munkavállalói oldalon” – írja a Liga.

Az új törvénykönyv azonnal érzékelhető, munkavállalói szempontból negatív következményei között említi a tanulmány többek között, hogy csökkent bizonyos munkavállalói csoportok nominális bére. A kutatás rávilágít arra, hogy legtöbbször és legnagyobb mértékben a műszakpótlékok miatt csökkennek a bérek, míg a bércsökkenés második leggyakoribb oka a túlórák várható kiesése, ami bekövetkezhet egyrészt a munkaidőkeret egyoldalú bevezetése miatt, vagy – különösen állami cégeknél – az éves munkaidőalap növekedése következtében.

A kutatók az Mt. azonnal érezhető negatív hatásai között említik a védett szakszervezeti tisztségviselők számának, munkajogi védelmük kiterjedtségének, valamint munkaidő-kedvezményének a csökkentését. Az állami tulajdonú vállalatoknál szűkült a kollektív szerződésbe foglalható ügyek száma, és ezzel a rugalmas megállapodás lehetősége – derül ki a tanulmányból.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.