Már nem kell fél évig várni a túlórapénzre

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bejárta a sajtót a közelmúltban a hír, hogy az egészségügyben akár fél évet is várniuk kell a dolgozóknak a túlórapénzükre, s a kórházak jogszerűen húzhatják el a kifizetést. Milyen jogszabályról van szó, s vajon még mindig fél évet kell-e várniuk a dolgozóknak – e kérdéseknek járt utána a munkajog.hu.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott – amint arról a munkajog.hu-n is beszámoltunk -, hogy előfordul, hogy késve fizetik ki a túlmunkákat. Van ugyanis egy jogszabályi rendelkezés, amely az intézményvezetőknek lehetőséget ad arra, hogy akár hat hónapig elhúzzák a kifizetést. Így a kórházak jogszerűen járnak el, ám nem várható el, hogy az egészségügyi dolgozók fél évet várjanak túlórapénzükre – mondta az államtitkár.

De miféle jogszabályi rendelkezésről van szó, s hogyan lehetséges, hogy a munkáltató jogszerűen nem fizeti ki hónap végén a túlórákat? 

A munkajog.hu kérdésére válaszul az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága két jogszabályi helyet is megjelölt. Az egyik a 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 12/A. §29 (1),  amely arról szól, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.

A másik az új Mt. munkaidőkeretre vonatkozó része, amelyből kiderül, megszakítás nélküli tevékenységnél általában lehetséges a hathavi munkaidőkeret – ami alapesetben egyébként legfeljebb négyhavi lehetne. 

A válasz tehát röviden a munkaidőkeret. Azaz egy olyan jogszabályi lehetőség, amelyet a munkáltatók nem csak az egészségügyi ágazatban használnak.

A vonatkozó jogszabályrészek

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 12/A. §29 (1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 48. A munkaidőkeret 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. (2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. (3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. (4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. 94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. (2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, valamint c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, továbbá e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. (3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. (4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.

Hat hónap helyett csak három

Az Emmi arról is írt válaszában, hogy az államtitkárság és az ágazati szakmai szervezetek  megállapodtak abban, hogy a jövőben a túlmunkák és túlórák nyilvántartását és dokumentálását is egységesítik és a jelenlegi 6 hónapos elszámolási időt 3 hónapra csökkentik.

Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy legfeljebb 3 hónapot kell várniuk az egészségügyi dolgozóknak a túlmunka kifizetésére.

Speciális munkaidő-szervezési módszer

Vajon mennyire jellemző, hogy munkaügyi konfliktus alakul ki a munkaidőkeret jelentette hosszabb elszámolási időszak miatt, mennyire érezhetik a munkaidőkeret intézményét magukra nézve hátrányosnak a munkavállalók?

A munkaidőkeret valóban azzal a hátránnyal jár a munkavállalók számára, hogy az esetleges túlóráik ellenértékét csak a keret végén számolják el nekik – válaszolta a munkajog.hu kérdésre Dr. Kártyás Gábor, az Opus Simplex Kft. munkajogásza.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. Bővebb információ és konstrukciók >>

Kártyás Gábor kifejtette: „minél hosszabb a keret, annál későbbre tolódhat ez az elszámolás. Például, ha egy féléves munkaidőkeretet alkalmazó cégnél az év eleje az erős időszak, és januárban-februárban akár 200-220 órát is dolgoznak a munkavállalók, az ezért járó ellenértéket csak nyáron, a keret végén kell kifizetni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy amíg a munkaidőkeret tart, addig a munkáltató a többlet órákat kiegyenlítheti arányosan kevesebb óra elrendelésével is. Az előző példában, ha májusban viszont csak 120 órára vannak beosztva a munkavállalók, úgy „eltűnik” a kereten felüli rendkívüli munkaidő. Nem a munkavállalókkal való kibabrálásról van tehát szó, hanem egy speciális munkaidő-szervezési módszerről, ami ingadozó munkaerő igénynél nagyon praktikus. Azt se felejtsük el, hogy ebben az esetben a munkavállaló a 120 órás hónapjában is megkapja a teljes munkabérét. Ahogy tehát nem nő a munkabér a „túlterhelt” hónapokban, nem is csökken az uborkaszezonok idején.” 

 

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott – amint arról a munkajog.hu-n is beszámoltunk -, hogy előfordul, hogy késve fizetik ki a túlmunkákat. Van ugyanis egy jogszabályi rendelkezés, amely az intézményvezetőknek lehetőséget ad arra, hogy akár hat hónapig elhúzzák a kifizetést. Így a kórházak jogszerűen járnak el, ám nem várható el, hogy az egészségügyi dolgozók fél évet várjanak túlórapénzükre – mondta az államtitkár.

De miféle jogszabályi rendelkezésről van szó, s hogyan lehetséges, hogy a munkáltató jogszerűen nem fizeti ki hónap végén a túlórákat? 

A munkajog.hu kérdésére válaszul az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága két jogszabályi helyet is megjelölt. Az egyik a 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 12/A. §29 (1),  amely arról szól, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.

A másik az új Mt. munkaidőkeretre vonatkozó része, amelyből kiderül, megszakítás nélküli tevékenységnél általában lehetséges a hathavi munkaidőkeret – ami alapesetben egyébként legfeljebb négyhavi lehetne. 

A válasz tehát röviden a munkaidőkeret. Azaz egy olyan jogszabályi lehetőség, amelyet a munkáltatók nem csak az egészségügyi ágazatban használnak.

A vonatkozó jogszabályrészek

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 12/A. §29 (1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 48. A munkaidőkeret 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. (2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. (3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. (4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. 94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. (2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, valamint c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, továbbá e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. (3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. (4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.

Hat hónap helyett csak három

Az Emmi arról is írt válaszában, hogy az államtitkárság és az ágazati szakmai szervezetek  megállapodtak abban, hogy a jövőben a túlmunkák és túlórák nyilvántartását és dokumentálását is egységesítik és a jelenlegi 6 hónapos elszámolási időt 3 hónapra csökkentik.

Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy legfeljebb 3 hónapot kell várniuk az egészségügyi dolgozóknak a túlmunka kifizetésére.

Speciális munkaidő-szervezési módszer

Vajon mennyire jellemző, hogy munkaügyi konfliktus alakul ki a munkaidőkeret jelentette hosszabb elszámolási időszak miatt, mennyire érezhetik a munkaidőkeret intézményét magukra nézve hátrányosnak a munkavállalók?

A munkaidőkeret valóban azzal a hátránnyal jár a munkavállalók számára, hogy az esetleges túlóráik ellenértékét csak a keret végén számolják el nekik – válaszolta a munkajog.hu kérdésre Dr. Kártyás Gábor, az Opus Simplex Kft. munkajogásza.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. Bővebb információ és konstrukciók >>

Kártyás Gábor kifejtette: „minél hosszabb a keret, annál későbbre tolódhat ez az elszámolás. Például, ha egy féléves munkaidőkeretet alkalmazó cégnél az év eleje az erős időszak, és januárban-februárban akár 200-220 órát is dolgoznak a munkavállalók, az ezért járó ellenértéket csak nyáron, a keret végén kell kifizetni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy amíg a munkaidőkeret tart, addig a munkáltató a többlet órákat kiegyenlítheti arányosan kevesebb óra elrendelésével is. Az előző példában, ha májusban viszont csak 120 órára vannak beosztva a munkavállalók, úgy „eltűnik” a kereten felüli rendkívüli munkaidő. Nem a munkavállalókkal való kibabrálásról van tehát szó, hanem egy speciális munkaidő-szervezési módszerről, ami ingadozó munkaerő igénynél nagyon praktikus. Azt se felejtsük el, hogy ebben az esetben a munkavállaló a 120 órás hónapjában is megkapja a teljes munkabérét. Ahogy tehát nem nő a munkabér a „túlterhelt” hónapokban, nem is csökken az uborkaszezonok idején.” 

 

---