Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén még utoljára kiszámította a KSH a létminimum értékeit, jövőre már másképp lesz. Eddig a minimálbéremelést szorgalamazók gyakran hivatkoztak a létminimum értékére, ám jövőre ezt már aligha tehetik meg.
A létmimumot egyre gyakrabban használták – vagy akarták használni – olyan mutatóként, amelynek tartalmilag nem felelt meg – írja frissen megjelent Létminimum,2014 című kiadványában a KSH.
A KSH szerint a módszertani problémák mellett folyamatos nehézséget jelentett a média és a közvélemény felé annak a kommunikálása, hogy a létminimum háztartási és nem személyi mutató, illetve, hogy maga az elnevezés sem tükrözi a mutató valódi tartalmát.
A kiadványban írnak arról is, hogy az eddig alkalmazott módszerrel az átlagos fogyasztási és kiadási szerkezettel rendelkező háztartásokhoz nagyon közel esnek azok, amelyek már a létminimum alatti csoportba tartoznak, az elmúlt években a háztartások 40%-a körül ingadozott a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezők aránya.
A KSH úgy ítélte meg: módszertanilag és értelmezés szempontjából is kifogásolható, ha az átlagtól kevéssel elmaradók egy csoportot képeznek a valóban legelesettebbekkel, másrészt a „létminimum alatt élők” címkével illetett csoport így kezelhetetlenül heterogén, és ez nem járul hozzá a legtöbb gondoskodást igénylő rétegek problémáinak sem a megértéséhez, sem a kezeléséhez.
Ezért a hivatal új névvel és új tartalommal a mai magyar társadalomhoz inkább illeszkedő abszolút szegénységi mutatót tervez – derül ki a kiadványból.
A számításokat idén még elvégezték: 2014-ben a létminimum az aktív korú egyfős háztartásban 2014-ben havonta 87 351 forint volt, az egy évvel korábbi érték 99,8%-a – ami jóval meghaladja a nettó minimálbért.
Egy fő egy gyermekkel 144 129 forint, két fő egy gyermekkel 209 642 forint, két fő két gyermekkel 253318 forint jövedelemet igényelne legalább ahhoz, hogy alapvető szükségleteit kielégíthesse.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
