Márciusban jöhet a MÁV-sztrájk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben február 20-ig a vasutas szakszervezetek és a MÁV nem tud megállapodni az idei évi bérfejlesztésről, a szakszervezetek március első hetében országos sztrájkot hirdetnek – jelentette be a VDSZSZ Szolidaritás elnöke a bértárgyalásokban résztvevő másik hat szakszervezeti vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.


Halasi Zoltán hozzátette: még pénteken kezdeményezik az elégséges szolgáltatások mértékéről szóló tárgyalások megkezdését.     

A VDSZSZ Szolidaritás elnöke kérdésre válaszolva elmondta: a személyszállítás terén az elégséges szolgáltatás mértéke az elővárosi és a távolsági közlekedésben 66 százalékot, az ezen kívül eső területeken 50 százalékot jelent. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett munkabeszüntetés az összes vasúti tevékenységre kiterjed majd. ű

A munkaügyi compliance audit

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

A Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke kiemelte: bírósági határozat mondta ki, hogy az árufuvarozás nem tartozik a még elégséges szolgáltatások körébe, emiatt a sztrájk ideje alatt az árufuvarozást teljes egészében lehet blokkolni.     Kiss László arról is beszámolt, hogy a csütörtöki sikertelen bértárgyalás hatására a kollektív munkaügyi vitát kezdeményező hét vasutas szakszervezet pénteken sztrájkbizottságot alakított. 

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: a hét szakszervezet továbbra is fenntartja korábbi béremelési követelését, amely szerint 5 százalékos alanyi jogú bérfejlesztést és a létszámhiánnyal küzdő munkakörökben 2,7 százalékos differenciált béremelést tartanak szükségesnek. 

A mozdonyvezetők és más vasutas dolgozók érdekében a 2016-os bértárgyalásokat a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új intézkedés kialakításának előmozdítására is fel kívánják használni – közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke. 

Az eseményen részt vett Kicska László Tamás, a Gépészek Szakszervezetének elnöke, Hankó János, a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének az elnöke, valamint Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének az elnöke és Laboda József, a Pályavasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének az elnöke is.ű

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.