Másként értékelik a köztisztviselőket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új értékelési rend alapja az, hogy miként teljesítik a hivatalnokok a munkaköri leírásukban szereplő feladatokat. A szervezeti vezetők által végzett teljesítményértékelés célja, hogy mindenki olyan munkakörben dolgozzon, ahol szükség van rá.


Megváltozik július 1-jétől a közszolgálati tisztviselők teljesítményének értékelése, gyakrabban és más szempontok alapján mérik majd a munkájukat. Hasonló értékelést vezetnek be a rendvédelmi dolgozók körében is. Az új rendszerben – amely 2014-től a katonákra is érvényes lesz – elsősorban a munkaköri leírásban foglaltak teljesítését és a munkához való hozzáállást vizsgálják majd a szervezeti vezetők – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Biró Marcell azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent az új teljesítményértékelési rendszerről szóló kormányrendelet.

Az államtitkár szerint a korábban alkalmazott szisztéma – amelyet a Gyurcsány-kabinet idején Szetey Gábor dolgozott ki államtitkárként – teljes kudarcot vallott, mert túlbürokratizálták, „nyűg volt munkavállalónak és munkaadónak egyaránt”, végül „a szervezetrendszer belső ellenállásán elbukott”.

Az újfajta – a főosztályvezetőkig bezárólag minden tisztviselőre kiterjedő – teljesítményértékeléssel arra keresnek választ, hogy a dolgozó ellátta-e a munkaköri leírásában foglaltakat, továbbá nézik a munkamagatartását, a munkához való hozzáállását, így például azt is, hogy időben jár-e dogozni, kitölti-e és mennyire hasznosan a munkaidejét, mert „elszámoltathatóvá kell tenni a tisztviselőket ilyen alapvető kötelezettségei tekintetében is” – mondta.

Szavai szerint nem elsődlegesen a jutalmazás mértékét szeretnék meghatározni az értékeléssel – noha „lehet értelme differenciált, teljesítményalapú bérezést kialakítani a közigazgatásban” -, az ugyanis egyfajta eligazítással is szolgál a munkavállalónak, vagyis „önmagában is megáll”, hiszen az a kormánytisztviselő szakmai fejlődésének, továbbképzésének alapját jelenti.

Ha a szervezeti vezetők által végzett teljesítményértékelés során az derül ki – folytatta Biró Marcell -, hogy a tisztviselő nem hatékonyan látja el munkáját, akkor más feladatot kaphat, ha viszont valaki „önhibájából, rendre nem tudja ellátni feladatát”, akkor annak súlyosabb következménye is lehet. Az alapvető cél azonban nem a szankcionálás, hanem az, hogy mindenki ott és olyan munkakörben dolgozzon, ahol szükség van rá – hangsúlyozta.

A közigazgatási államtitkár az új, a korábbinál szerinte jóval egyszerűbb rendszer alapelvei között említette a „pénzért értéket” elvét – vagyis hogy az állampolgárok adóforintjaikért értékes szolgáltatást kapjanak -, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a minőségi közigazgatást. Hozzátette, hogy a közvetlen felettesek egy meghatározott szempontrendszer alapján végzik el az értékelést, amelyet egy informatikai felületen tehetnek majd meg. Megjegyezte, arra is lesz lehetőség, hogy a beosztottak önmagukat is értékeljék.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.