Mától dolgozhatnak szja-mentes keresetükért a támogatott fiatalok


Mintegy háromezer munkáltató jelezte eddig igényét mintegy 14 ezer egyetemista, középiskolás vakációs foglalkoztatására a bértámogatást biztosító programban.

A mostanáig megkötött kétezer szerződés alapján akár már mától munkába állhat több mint nyolcezer diák vagy hallgató. Az augusztus végéig tartó programban megkeresett pénzükből az idén bevezetett szja-mentességüknek köszönhetően minden eddiginél többet tarthatnak meg a 25 év alattiak a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közleménye szerint.

A 2013 óta futó Nyári diákmunka programban a megelőző években már több mint 242 ezer tanulót, hallgatót támogatott a kormány összesen közel 24 milliárd forinttal. A fiatalok június közepe óta regisztrálhatnak az idei kiírásra. Az érdeklődés a hónap végén jelentősen megélénkült, ezen a héten naponta mintegy kétezren jelentkeztek be.

A programban 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló, munkaviszonyban éppen nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok vehetnek részt. Foglalkoztatásukhoz önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban működő vállalkozások kérhetnek támogatást. A helyhatóságok számára legfeljebb két hónap időtartamra teljes egészében megtérítik a legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás után fizetett munkabért. A cégeknél a legfeljebb napi 8 órás munkáért járó bér összegének háromnegyedét vállalja át a program.

A legtöbb munkáltatói kérelem Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett be, de több mint ezer fiatalt vennének fel nyári munkára Baranyában, Békésben, Csongrád-Csanádban és Hajdú-Biharban is. Ötből négy igénylés önkormányzati foglalkoztatásról szól. A vállalkozások túlnyomó többsége a turizmus, vendéglátásba keres mosolygós segéderőket a nyári főszezonban megugró forgalom kiszolgálásához. A járási hivatalok folyamatosan közvetítik ki a diákokat a munkahelyekre, és biztosítják a bértámogatást a munkaadóknak. Az augusztus végéig tartó Nyári diákmunka program részletei a www.munka.hu oldalon olvashatók.

Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára elmondta: “a munkaalapú gazdaság kiépítésében a magyar emberekkel közösen elért eredményeink egyik legfontosabbika, hogy a 2010-es szint harmadára szorítottuk vissza a munkanélküliséget. A magyar adat az uniós átlagnak mintegy fele, a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. A pályakezdők foglalkoztatási helyzete is azonos mértékben javult, munkanélküliségi rátájuk harminc százalékról tízre csökkent. Az év elejével bevezetett szja-mentesség tovább élénkítheti a 25 év alattiak foglalkoztatását. Az állandó elhelyezkedéshez biztosít hasznos gyakorlati tapasztalatot a népszerű Nyári diákmunka program. A tömeges érdeklődésre tekintettel az idei kiírás eredetileg kétmilliárd forintos keretösszegét majdnem másfélszeresére emeli, további közel egymilliárd forinttal toldja meg a Technológiai és Ipari Minisztérium.”

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 12.

Kilencezer munkahelyet teremt Debrecenben a kínai akkugyártó beruházása

Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – nyilatkozta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)parlamenti államtitkára pénteken.

2022. augusztus 9.

Távmunkába fektet a legtöbb cég

A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.