Meg lehet-e hosszabbítani a próbaidőt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A próbaidő rendeltetése, célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálhassa” egymást: a próbaidő alatt a munkavállaló felmérheti, hogy az adott munkakör, a munkakörülmények megfelelőek-e számára, míg a munkáltató eldöntheti, hogy az új munkaerő teljesíteni tudja-e a hozzá fűzött elvárásokat. Tekintettel a próbaidő „próba” jellegére, kérdésként merülhet fel, hogy vajon a kikötött próbaidő mértéke meghosszabbítható-e, lehetőség van-e egy „újabb próbára”.

A próbaidő a munkaszerződés lehetséges, a felek megállapodásától függő eleme, vagyis a próbaidő kikötése nem kötelező, azonban előnye, hogy próbaidő alatt a munkavállaló és a munkáltató is azonnali hatállyal, indokolás nélkül szüntetheti meg a munkaviszonyt [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 79. § (1) bek. a) pont]. Vagyis, ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a munkaviszony nem felel meg az elvárásainak, pusztán a próbaidő tényére való hivatkozással és az emiatt mellőzött indoklásra utalva megszüntetheti a munkaviszonyt.

Emellett a felmondási korlátozások és felmondási tilalmak a próbaidőre nem vonatkoznak, így az, hogy a munkavállaló például gyermeket vár, nem akadályozza meg a próbaidő alatt történő azonnali hatályú munkáltatói felmondást, feltéve, ha a felmondás indoka a nem megfelelő munkavégzés, az elvárásoknak való meg nem felelés, egyéb, a munkavégzéshez köthető ok, és nem az, hogy a munkavállaló állapotos.

A fentiek miatt a felek általában a próbaidő alkalmazása mellett döntenek. Fontos azonban, hogy a próbaidőről csak írásban, a munkaszerződésben lehet megállapodni, vagyis szóbeli kikötésre nincs mód [EBH2001. 597.]. Emellett a próbaidőt a munkaviszony létesítésekor kell kikötni, így utólagosan, a munkába lépést követően szintén nincs lehetőség próbaidő kikötésére [Mt. 45. § (5) bek.], a kikötés akkor sem pótolható, ha csupán csak egy nap késedelemről van szó [BH2005. 441.].

A próbaidő mértéke főszabály szerint legfeljebb 3 hónap lehet, amely tartam naptári napban számítandó, nem pedig munkanapban. Abban az esetben azonban, ha a kikötött próbaidő mértéke nem éri el ezt a maximális mértéket, a felek egy alkalommal meghosszabbíthatják a próbaidőt, azonban a próbaidő tartama meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. Így abban az esetben, ha a felek eredetileg 2 hónap próbaidőt rögzítettek a munkaszerződésben, azt egy alkalommal még 1 hónappal meghosszabbíthatják, azonban, ha 2 hónap 10 nap próbaidő került eredetileg kikötésre, az már újabb 1 hónappal, vagy az eredetileg 2 hónap próbaidő újabb 2 hónappal már nem hosszabbítható meg. Ugyanígy az sem lehetséges, hogy az eredetileg 1 hónap próbaidő újabb 1-1 hónappal hosszabbodjon meg, mert a meghosszabbításra akkor is csak egyszer van lehetőség, ha még a meghosszabbított tartam sem éri el a törvényben rögzített 3 hónapos maximum mértéket [Mt. 45. § (5) bek.].

próbaidőA meghosszabbítás feltétele természetesen, hogy a munkaszerződésben eredetileg is szerepelt a próbaidő kikötése. Így, ha a munkaviszony létesítésekor a felek nem állapodtak meg próbaidő kikötéséről, később, a meghosszabbítás lehetőségére hivatkozva nem lehet próbaidőről megállapodni.

Tekintve, hogy próbaidőt csak írásban, a munkaszerződésben lehet kikötni, a próbaidő meghosszabbításáról is csak írásban, a munkaszerződés módosításával lehet megállapodni. A munkaszerződés pedig csak a felek közös megegyezésével módosítható, így a munkáltató általi egyoldalú próbaidő-hosszabbítás nem lehetséges.

A főszabálytól eltérően, kollektív szerződés esetén a próbaidő mértéke akár 6 hónap is lehet, így abban az esetben, ha a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik, a munkavállalóval kötött munkaszerződésben maximum 6 hónap próbaidő kötheti ki, ami, ha ennél rövidebb tartamú, egy alkalommal meghosszabbítható, azzal, hogy a próbaidő tartama meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 6 hónapot [Mt. 50. § (4)].

Próbaidő kikötésére, így annak meghosszabbítására is lehetőség van mind határozott, mind határozatlan idejű munkaviszony esetén, azzal, hogy nem célszerű, ha a próbaidő mértéke megegyezik a határozott idejű munkaviszony tartamával. Egy 3 hónapos határozott idejű munkaviszonyban a 3 hónapos próbaidő kikötése joggal való visszaélést valósíthat meg, lévén a próbaidő rendeltetése a munkavállaló munkateljesítményének megismerése, amely rendeltetés elvész, ha a próbaidő és a munkaviszony tartama megegyezik egymással. Erre figyelemmel nem javasolt a határozott idejű munkaviszony felét meghaladó próbaidő kikötése.

A próbaidő meghosszabbításának számos oka lehet, gyakran kerül sor a hosszabbításra azért, mert az eredetileg kikötött próbaidő során a munkáltató úgy dönt, szeretné egy másik munkakörben is kipróbálni a munkavállalót. Arról azonban, hogy a próbaidő miért került meghosszabbításra, a feleknek nem kell megállapodnia.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.