Még több BKV-s csatlakozik a sztrájkhoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hivatalosan is beleáll a BKV-sztrájkba az Egységes Közlekedési Szakszervezet, amely ezt levélben közölte is a cégvezetéssel. Az EKSZ azonban nem a 3 évre szóló, összesen  30 százalékért buzdítja majd munkabeszüntetésre a tagjait – a napokban sztrájkot hirdetett másik két szakszervezettel ellentétben –, hanem csupán a már novemberben jelzett eredeti követelésükért, az idei 15 + 5 százalékért. Ehhez mindössze 10 milliárd forint kell, szemben a cégvezetés által hangoztatott 3 éves program 34 milliárdos költségével, amelyről a BKV állítja, semmiképpen sem tudja most előteremteni.


Újabb szakszervezet, a BKV-s EKSZ is jelezte a cég vezérigazgatójának, hogy sztrájkolni fog a másik két érdekvédelmi szervezet által már bejelentett időpontban, április 18-tól három napig, április 24-től pedig egy öt napig, amennyiben addig nem teljesül a béremelési követelésük. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet azt is közölte Bolla Tiborral, hogy mostantól részt akar venni a béremelésért folytatott kollektív munkaügyi vitában, s a sztrájk idejére érvényes elégséges szolgáltatási „alkuban” is – írta közleményben a szakszervezet. Így nagyjából a teljes munkavállalói kör részt vesz szervezetten a sztrájkban.

 

Az EKSZ azonban a másik két érdekvédelmi csoporttal ellentétben nem 3 évre 30 százalékos béremelést követel – hiszen a BKV vezetése és a városvezetés is folyamatosan azt szajkózza, hogy nem tudnak 34 milliárd forintot előteremteni e célra –, hanem beéri azzal, ha a cégvezetés teljesíti a már novemberben jelzett 15 + az 5 százalékos bérfelzárkóztatási követelésüket. Legalább ennyivel tisztelje meg a BKV dolgozóit – érvel az elnök, aki azt is hangsúlyozza, hogy csak a mielőbbi béremeléssel, s minimum az általuk követelt mértékkel lehet megállítani az elvándorlást, visszatartani a más cégekhez készülő járművezetőket. A létszám ugyanis rohamosan fogy, ami előbb, utóbb a biztonságos működést veszélyezteti. A vezérigazgató egyébként még 1 forintnyi ajánlatot sem tett, ezért már csak időhúzás lenne a 3 évre való 34 milliárd forint bérköltség azonnali előteremtését követelni – magyarázza az elnök.

Nemes Gábor szerint azonban a cégvezetés lehető legrosszabb magyarázata a béremelés elmaradására az, hogy nincs pénz. Akkor hogyan működik a BKV? – kérdezi Nemes. Az elnök szerint az a cégvezető, aki beismeri, hogy nem tudja a szükséges pénzt előteremteni, alkalmatlan egy ekkora vállalat vezetésére.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.