Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós minimálbérről szóló irányelvtervezetről.
A tanácsi közlemény szerint az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülményeinek megteremtését célzó jogszabály minden olyan uniós munkavállalóra vonatkozik, aki az Európai Unióban munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik.
Azok az uniós országok, melyekben a minimálbért kollektív szerződések védik, nem lesznek kötelesek bevezetni a jogszabályt. A tagállamoknak értékelniük kell, hogy a meglévő minimálbér-szabályozásaik megfelelőek-e a tisztességes életszínvonal biztosításához, figyelembe véve saját társadalmi és gazdasági feltételeiket, vásárlóerejüket, illetve a hosszú távú nemzeti termelékenységi szinteket és fejleményeket. Azoknak a tagállamoknak, melyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására.
Az elfogadott szöveg végrehajtási rendszer létrehozását, megbízható nyomon követést és ellenőrzéseket ír elő a megfelelés biztosítása és a visszaélésszerű alvállalkozói tevékenység, a színlelt önfoglalkoztatás, a nem rögzített túlórák elszámolásának elkerülésére. A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslathoz való jogot a munkavállalók számára, illetve intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók mellett a szakszervezeti képviselők védelmére is. A minimálbérre vonatkozó szabályzást kétévente kell felülvizsgálni – tették hozzá.
A megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hivatalos hozzájárulása szükséges.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
