Megállapodtak a honvédség béren kívüli juttatásairól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megállapodás született a Magyar Honvédség jövő évi béren kívüli juttatásairól.

A honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy 2015-től kezdődően összesen 50 százalékkal emelték a honvédségi dolgozók illetményét. Hozzátette, „nem állhatunk meg”, a cél a katonák illetményének további emelése.

A keddi rendezvényen több kétoldalú és négyoldalú megállapodást is aláírtak. Ezekben megújították, pontosították, frissítették a Honvédelmi Minisztérium és a szakszervezetek közötti egyezményeket.

A miniszter beszédében köszönetet mondott a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumnak, amely a katonák, a honvédelmi alkalmazottak és a honvédelem ügyéért tevők érdekeit képviseli. Azt hangsúlyozta: a Honvédelmi Minisztériumnál példaértékűen működik az érdekegyeztetés. Találkozik a parancsnoki akarat a végrehajtó állomány szándékaival – jegyezte meg.

Elmondta, hogy most 12 területet érintően írtak alá megállapodásokat. Ezeknek is az a céljuk, hogy továbbra is a katonák érdekeit állítsák középpontba. A honvédelmi és haderőfejlesztési program is erről szól: a katonákról, a honvédelmi alkalmazottakról – közölte.

A miniszter azt mondta: a honvédségi béren kívüli juttatások semmivel sem lesznek alacsonyabbak, mint voltak. A Honvédelmi Minisztérium bérgazdálkodása jó irányba indult el – emelte ki Benkő Tibor, hozzátéve: ez teszi lehetővé, hogy a további bérfejlesztésre is van lehetőség.

Czövek János, a Hosz elnöke közölte: a munkavállalói oldal évek óta nagyon határozottan és elkötelezetten azon dolgozik, hogy a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédség Parancsnokságánál megfelelő legyen az együttműködés az érdekképviseleti szervezetek és a parancsnokok között.

Hozzátette: a mostani szerződés nem jöhetett volna létre, ha nem működtetnék a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumot. A problémákra mindig a legjobb válaszokat kapják, mert mindig együttműködés és megbeszélés alapján születnek a döntések – közölte a szakszervezeti vezető, aki beszédében üdvözölte az eddigi és a jövőre tervezett béremeléseket is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.